2017.08.22. 11:40
Vásáry Tamás: Elveszítjük a kreativitásunkat
Emigránsként döbbentem rá, milyen nehéz magyarnak lenni – mondta Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész-karmester, aki augusztus 20-án vehette át a Szent István Rendet, a legmagasabb magyar állami kitüntetést.
Budapest, 2017. június 7. Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a nemzet művésze beszél a Vásáry Tamás Alapítvány létrejöttéről a budapesti Körössy Villában rendezettt jótékonysági esten 2017. június 7-én. Az alapítvány állami gondozott gyermekeken segít. Az est teljes bevételét a cisztás fibrózis betegséggel küzdő Kormányos Vanessza gyógyítására ajánlják fel; a fiatal hegedűművész a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsor résztvevője volt. MTI Fotó: Mohai Balázs
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Mohai Balázs
Vásáry Tamás arról beszélt, hogy soha nem akarta elhagyni Magyarországot. Mint mondta, fiatal zongoraművészként külföldi versenyeken járva többször is lett volna lehetősége nyugaton maradni, de eszébe sem jutott. 1956-ban édesapja miatt, szüleivel együtt disszidált, miután Vásáry József kisgazdapárti politikust kiengedték a börtönből.
Ettől kezdve édesapja miatt sokáig ő sem térhetett haza, de magyar állampolgárságáról sosem mondott le.
A zongoraművész kiemelte: külföldön élve értette meg, hogy milyen nehéz feladat lehetett az évszázadok során megmaradni ennek a kicsi nemzetnek és megőrizni nyelvét, kultúráját. Hiszen „idegen test vagyunk a környezetünkben, és állandóan meg kell harcolnunk a létünkért” – fogalmazott.
A mai kor zenészeként megélt kihívásairól szólva megemlítette, hogy míg az ő gyermekkorában a szakácsnőtől a kőművesig mindenki énekelt, amíg dolgozott, addig ma a gépek korában már senki. Az állandó gépzúgás elnyomja az emberi hangot, ez pedig azért is probléma, mert az emberek elveszítik a kreativitásukat – tette hozzá Vásáry Tamás.
Kitért arra is: zenészként mindig szolgálni akart, és erre törekszik a jövőben is.
(Borítókép: MTI Fotó / Mohai Balázs)
