Csúcsot döntött a méz ára idén is

A méz ára rekordmagasságba emelkedett az utóbbi két év gyenge hozama miatt. A termelők szerint a készlet nem tart ki tavaszig, s további dráguláshoz vezethet, hogy az akác- és hársméz már most hiánycikk.

Szabó István

2021.08.17 - Zsiga Gábor, méhész - Nagytálya - Huszár Márk - HM - Heves Megyei Hírlap

Fotó: Huszar Mark

Nehéz év elé néznek a méhészek, jósolta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, amikor idén tavasszal is lefagyott az akác. A repce jól mézelt, de a sok csapadék akadályozta a méheket a gyűjtésben. A hárs két-három nap alatt elnyílt és megégett a harminc fok fölötti hőségben. A napraforgó megfelelő hozamot adott, de a kiszámíthatatlan időjárás összességében érzékenyen érintette a mézárakat.

A drágulásnak az időjárás mellett az is az oka, hogy tavaly is rossz évet zárt az ágazat. Zsiga Gábor nagytályai méhész arról beszélt, hogy az idei év úgy indult, hogy nem volt raktáron méz sem náluk, sem a kereskedőknél.

– Az elhúzódó tavasz miatt a fagytól megmenekült, maradék akác virágzása kitolódott júniusra, pedig máskor már május végén pergetjük az akácmézet. A hektikus időjárás miatt nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű virág a gyűjtéshez. Repcéről szoktam még gyűjtetni, és vegyes virágmézem is van – sorolta Zsiga Gábor.

Halmajugrán idén akácméz nélkül maradt Nagy Jánosné, mert mint mondta, a másodvirágzásnak sem volt hozama.

– A gyümölcsfák nagy része elfagyott. A kertem végén áll egy hatalmas napraforgótábla, az hozott átlagos mennyiségű mézet. Idén alig volt elhullás az rovarállományban, de három éve az is sújtott, harminc családból egy maradt – mondta Nagy Jánosné.

Zsiga Gábor méhei főleg a repce nektárját gyűjtötték, de a sok csapadék gyakran akadályozta a kirepülésben Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

Visszatérő problémát okoznak a méhészeknek azok a gazdák is, akik felelőtlenül bánnak a mezőgazdasági vegyszerekkel.

– Főleg akkor sok az elhullás, amikor a rovarirtó szereket nem a megfelelő napszakban szórják ki a földekre. A méhek érdekében ezt napnyugtakor kellene tenni, amikor már visszatértek a kaptárakba – magyarázta Zsiga Gábor.

Csík Béla József kompolti méhésznek idén a 32 méhcsaládjából öt maradt meg. Mint mondta, a méheknél a mérgezés megzavarja a tájékozódóképességet, nem találnak vissza a kaptárba, és elpusztulnak. A vegyszerektől legyengülve hidegben nem tudják melegen tartani a családot sem.

– A visszaszaporításuk két évbe telik, de akkor nincs méztermelés. Inkább vásárlással pótoltam a veszteséget, és rögtön dolgoztak is. A vadszilvafáim elfagytak, az akác tavaly is gyenge volt, a napraforgószezon segített. Most már csak mezei virágokról, esetleg dohányról tudnak a méheim gyűjteni – foglalta össze Csík Béla József.

A termelőtől a bolti ár feléért
A méztermelők közösségi oldalain azt olvashatjuk, hogy a kereskedők a hordós akácmézet kilónként 2300–2500 forintért veszik tőlük. A nagyáruházak ugyanakkor 4500 forintot is elkérnek érte. A termelők szerint a bolti minőség sok esetben meg sem közelíti a tőlük felvásárolt mézét, mert nem minden kereskedő kezeli tisztességesen az árut. A mézhamisítás is nagyipari méreteket öltött mára. Az online piacon a hordós kiszerelésű termelői akácméz kilója 2300–2500, a repce-, napraforgó- és a vegyes virágméz 1000–1200 forintért kapható. Az egyik egri szupermarketben, kiszereléstől függően, az akácméz 4000–4800, a virágméz 2500–3000 forint. A város piacán ezeket 4000, illetve 2500 forintért kínálják.