Az elmúlt évek rossz hozama erősíti az akácméz hamisítását

Ismételten kínai méz kerülhetett az üzletek polcaira, adta hírül néhány hete a Magyar Nemzet. A lap szerint az egyik legnagyobb hazai mézkiszerelő vállalkozó akácmézéről derült ki, hogy valójában nem is akác, hanem egyszerű virágméz. Laborvizsgálatok szerint az uniós és azon kívüli keverékek gyakorlatilag csak kínai mézet tartalmaznak. Az elmúlt években a hazai méhészek a hatóságokkal együtt komoly erőfeszítéseket tettek, hogy megtisztuljon a piac és lekerüljön a boltok polcairól a kínai méz, de úgy tűnik, hogy „álruhában” ugyan, de ismét bekerült az áruházak kínálatába a köztudottan nem természetes úton előállított ­termék. 

A Kárpát-medence egyedi klímájában élő hatalmas akácosok teszik különlegessé a magyar akácmézet, s ettől válik az hungarikummá. Kiváló minősége miatt régóta keresett exportcikk. Brunner Ferenc, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöke szerint a kínai mézzel az a baj, hogy mesterségesen csökkentik még az igazi méz víztartalmát is, hiszen a kínai szakember nektárt perget, nem mézet.

– Ezt a folyamatot hazánkban a kaptárban a méhek végzik, és a rovarok közben különleges enzimet adnak a mézhez. Ez hiányzik a kínaiból. A mesterséges méz egy csinált anyag. Nincs benne pollen és egy sor olyan értékes vegyület, ami a mézet azzá teszi, ami. Az íze, állaga lehet, hogy mézszerű, hiszen édes, és van ma már mézaroma is, amivel a laikust át lehet verni – nyilatkozta Brunner Ferenc a Szabad Földnek.

Az akácmézként csomagolt, azonban jóval gyengébb minőségű termékek térnyerését segítette, hogy a hazai méhészek tavaly télen szinte teljesen kifogytak a méztartalékokból, s előtte Európában is rossz volt a termés. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is aláhúzta: a helyzet annyira súlyossá vált, hogy a boltokban megjelentek az ázsiai, főleg a kínai importmézek. 

Zsiga Gábor nagytályai méhész is megerősítette a készletek tavalyi kimerülését, nem volt raktáron méz sem nála, sem a kereskedőknél.

– Az elhúzódó tavasz miatt a fagytól megmenekült, maradék akác virágzása kitolódott júniusra, holott máskor már május végén pergetjük az akácmézet. A hektikus időjárás miatt nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű virág a gyűjtéshez. Repcéről gyűjtettem, és vegyes virágmézem is lett. Mára azonban az akác- és a vegyes virágmézem újból elfogyott. A készletem már csak a repcéből van, idén legfeljebb az tart ki. A termelők mindig ügyelnek a minőségre, mert a jó hírnevükkel játszanak. Felelősséget vállalnak a termékeikért. Emellett a hatóságoknak véletlenszerű bevizsgálásokra is küldeni kell belőle. Én és a termelőtársaim olyan mézet árusítunk, amilyet mi magunk is szívesen fogyasztunk – hangsúlyozta Zsiga Gábor.

Elmondta, az még nem feltétlenül gyanús, ha valaki a méhállományához képest túl nagy mennyiséget ad el, hiszen lehet, csak a korábbi raktárkészletét értékesíti. Arra ugyan van példa, hogy egy viszonteladó magát termelőnek kiadva árusít, de ezt nem jellemző a környéken. 

Nézzük meg, hol és mit vásárolunk!

A szakemberek azt ajánlják, termelő méhésztől vásároljunk akác- vagy egyéb mézet, illetve a boltokban a védjeggyel ellátott magyar termékeket vegyük meg. Arra figyelni kell, hogy ne csak a nemzeti zászló legyen rajta, de a védjegyszalag is, s az előállítási hely Magyarország legyen. 

Az európai eredetű mézek is jók, de mindig nézzük meg a méz eredetét, főleg, ha az keverék vagy olcsó! Brunner Ferenc szerint ha egy 4500 forintért árult 900 grammos üveges akácméz mellett látunk egy 3500 forintosat, akkor az ár gyanakvásra adhat okot. Elmondta, a boltokban lévő magyar termékek megbízhatóak. 

A magyar akácméz világos, lágy, kevésbé savas, akácvirág illatú. A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad.