Jól ismerik az egri borokat a fiatalok, de a testes vörösekre kevesen szavaznak

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Idén hasonló alapokon, egyes kérdéseket megismételve egy három részből álló piackutatást készített a Társadalomkutató Kft. Folytattak fókuszcsoportos beszélgetést, országos, reprezentatív piackutatást és ízpreferencia vizsgálatot a fiatalok körében. Utóbbiak hat eredetvédett magyar borról is véleményt alkottak kóstolás után.

Az elmúlt hat év legfontosabb változásait Prof. Dr. Szolnoki Gergely, Geisenheim-i Egyetem Piackutatási tanszénének professzora foglalta össze.

Az utóbbi hat évben jelentősen csökkent a borfogyasztók számában és fogyasztási intenzitásában. Nemtől és kortól független a csökkenés, az anyagi helyzettől viszont nem, a magas vagyoni státuszúaknál nem volt visszaesés. A kérdések alapján az égetett szeszeket leszámítva, ahol növekedett, más alkoholos italok esetében is csökkent a fogyasztás. A bort vagy azért nem isszák, mert más alkoholt sem isznak, vagy nem szeretik az ízét, de gyakoribban hivatkoznak a hagyományok hiányára is.

A kutatás szerint valamelyest kedveltebbé váltak a külföldi borok, főleg a fiatalok körében, illetve a szerényebb anyagi helyzetűek. Egyre gyakoribb a diszkontokban történő és az online borvásárlás. Hét százalékkal csökkent a vörösborok, öt százalékkal nőtt a rozék fogyasztása, kelendőbbek a száraz és félszáraz borok, 41-ről 50 százalékra nőtt az arányuk a fogyasztáson belül. A borfogyasztás eltolódott a vagyonosabb, képzettebb szegmens irányába. A közép és alsó vagyoni szegmens szignifikánsan kevesebb bort iszik, mint 6 évvel ezelőtt.

Prof. Dr. Szolnoki Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy „a bor, mint kategória a különleges és drága élvezeti cikk irányába halad és fennáll a veszély, hogy hosszú távon teljesen elkopik a hagyomány, és „a bor a mindennapok alkoholos itala” imázs.

Összehasonlították a borvidékek ismertségét is, ebben 2017-ben az egri volt az első 57 százalékkal, és 23 százalék mondta azt, hogy rendszeresen fogyasztja az egri borokat, a mátrai ismertsége 10 százalékos, fogyasztása 3 százalékos volt, a bükki boroké pedig nyolc, illetve két százalék. Idén máshogy tették föl a kérdéseket a kutatók. A fogyasztott borok között az egriek lettek az elsők 25 százalékkal, az ismert, de nem fogyasztott borok között 37 százalékot ért el Eger, amivel hetedik a listán. A mátrai borok fogyasztása 9 százalékos, a bükkieké hat százalékos, a válaszadók 29 százaléka mondta, hogy hallott már róluk, de még sosem ivott belőlük.

A 18-35 éves magyar fiatalok körében először végzett bor tematikájú vakkóstolással egybekötött ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője elgondolkodtató következtetéseket vont le. Az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik. Az elsőként fogyasztott alkoholok között a sör és bor fej-fej mellett áll az első két helyen. A bor fogyasztását leginkább kellemes íze és felpezsdítő vagy lazító hatása motiválja. A borfogyasztók és a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már az eredetvédelem kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében.

Az eredetvédelem jelzését a bort nem fogyasztó csoporttagok fontosnak tartották. Úgy látták, hogy a megjelölés egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget. Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését: a késői szüretelésű édes sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt 6 bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll. A kvantitatív kutatásból kiderült, hogy az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbor fogyasztók, ezért érdemes lehet az édesbor mellett ebben a borfajtában gondolkodni, ha a kezdő borfogyasztók belépő borkategóriájáról beszélünk. A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli (96 százalék), a citrusos ízvilág és illataroma pedig 90 százalék számára kedves. A válaszadók 62 százaléka kedveli továbbá a fűszeres ízeket, illatokat.

Gyakoribb egyébként, hogy a borral kezdik az ismerkedést a rosszabb anyagi helyzetűek körében, illetve a felsőfokú végzettségűeknél. Észak-Magyarországon a megkérdezettek 27 százaléka először a borral találkozott az alkoholos italok közül. A borosok azok között vannak többségben, akik havonta többször fogyasztanak alkoholt. Kiderült az is, hogy első italként a második leggyakoribb volt a vörösbor tisztán ,vagy keverve (16 százalék), fehér bort 11 százalék, rozét a megkérdezettek három százaléka ivott első alkoholként.. Osztályozásuk hasonló, 3,5 körüli volt a kellemességi skálán. A válaszadók 77-85 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy hónapban fogyasztott valamilyen bort, a rozé volt a gyakoribb.

Az íztesztben szerepelt mátrai olaszrizling (ez volt a teszt legolcsóbb résztvevője, 799 forintba került), és egy testes, fás, markánsabb vörös, egri cabernet sauvignon is, ez pedig az árskála másik végén helyezkedett el, 4490 forintba került. Az kiderült, hogy a kóstolók inkább az édes borokat szerették. Ennek ellenére az olaszrizling is 47 százaléknak ízlett (de nagyon csak tíz százaléknak), 38 százalék közepesnek találta, az öt fokozatú skálán összesítésben 3,39-es átlagot ért el. A testes egri vörös kedveltsége mindössze 23 százalékos volt, 2,56-os átlagánál csak a könnyű vörös kapott kevesebbet, a kóstolók 47 százalékának nem ízlett a bor. A megkérdezettek 57 százaléka venne olaszrizlinget, cabernet sauvignont csak 32 százalékuk, 67 százalék pedig nem adna pénzt érte. A könnyű vöröst (villányi kékfrankost) még kevesebben vásárolnák. Biztos vevője a tokaji sárgamuskotálynak volna a fiatalok körében.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)