100 millió kellene az üresen álló egri Senator ház konyhájának újranyitásához

Miért zárnak be a szállodák, éttermek, boltok és közösségi terek Eger belvárosában, tették föl a kérdést a SzövegTörzs elnevezésű rendezvénysorozatban, amelynek szerdai vendége Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere volt.

Az eseményt vezető Weil Zoltán bevezetője szerint a belvárosok mindenhol krízisbe kerültek, megoldásokat találtak ki a problémákra, így történt ez Egerben is, de ez egriesen sikerült. A beszélgetésen három vendég vett részt, a polgármesteren kívül Gutjahr Zsuzsannát, a Józsefvárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságának tagját és Hajdú Györgyöt, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnökét.

Először Gutjahr Zsuzsanna vázolta, milyen tevékenységet végeztek 2019 óta annak érdekében, hogy rendezzék az ottani gondokat. Mint mondta, először fölmérték a józsefvárosi önkormányzati bérlakás állományt, az egyéb célú helyiségeket, megkeresték a vállalkozókat és a civileket is, lakossági fórumokat tartottak. Ennek megfelelően döntöttek épületek megtartásáról és lebontásáról, parkok, terek kialakításáról, a bérlakás-állomány racionalizálásáról. Korábban nem hirdették meg az ingatlanok eladását, az utóbbi időben azonban igen, ezen kívül lehetővé tették helyiségek bérletét civil szervezeteknek is, alacsonyabb áron. A bevételeket igyekeznek a bérlakások minőségének javítására fordítani. A vállalkozókkal kapcsolatban az a tapasztalatuk, hogy nem akarják az üzlethelyiséget felújítani és a befektetett összeget lelakni, hanem alacsonyabb bérleti díjat szeretnének elérni.

Eger helyzetére rátérve Weil Zoltán kifejtette, a belvárosra jellemző udvarokat - ahol korábban disznóólak voltak, majd ezek bontása után tereket nyitottak – egyre többen zárják le, az érsekség és az EVAT példáját egyre többen követik. Az udvarokban egyre rosszabb állapotok uralkodnak.

Mirkóczki Ádám a belvárosi üzletekről elmondta, a vállalkozók itt sem akarnak felújítani, kilencven százalékuk akkor költene az ingatlanra, ha azt megveheti, ráadásul a költséget levonatná az árból. Elmondta, az önkormányzatnak 900-1000 bérlakása van, a többsége ki van adva. Az üzletek egy része az utóbbi évek válságai miatt megüresedett, szerény az érdeklődés irántuk. Kitért a Senator ház helyzetére, amely üresen áll. Mint mondta, egy következő bérlőnek 80-120 millió forintot kellene elköltenie, hogy újranyithassa a konyhát. Az előző bérlőknek tíz éves üzemeltetési engedélye volt a konyhára, az üzemeltető cég eladásával megoldható lett volna a probléma, de ebbe nem mentek bele a korábbi bérlők. Hozzátette, egy bérleti liciten tízszeresére verték föl az árat, időbe telik, míg ismét visszacsökkenhetik reális szintre, ehhez tíz sikertelen licitálási kör szükséges, eddig 2-3 zajlott le.

Hajdú György szerint a fő probléma, hogy nincs tisztázva, milyen funkciót szeretnének a belvárosnak, kereskedelmi, lakó, turisztikai, vagy vendéglátót? A pláza építésekor a kereskedők összefogtak, és az önkormányzat is partnernek mutatkozott, mára ez lecsendesedett. Az itt működő üzletek hátárnyban vannak: nincs parkolási lehetőség, a vásárlók eső esetén áznak. A kiürülő helyiségekben turkálók, kínaik nyíltak, ami nem vonzza a fizetőképes keresletet.

Gutjahr Zsuzsanna a hosszú távú bérlési lehetőségek lehetővé tételét említette megoldásként, s a koncepció meglétét. Veszélyként jelezte a szlömösödést, ők például bizonyos tevékenységeket (pékség, kézműves, galéria) várnak az egyes üzlethelyiségekbe, így is írnak ki rájuk pályázatot. A portálok felújítását is szorgalmazzák és kedvezménnyel jutalmazzák.

Mirkóczki Ádám szerint az egri belvárost az elődök kitalálták, sétáló belvárost akartak, az épületek földszintjén üzletekkel, a felsőbb szinteken lakókkal. Ők egységes utcaképet is szerettek volna bevezetni, de az ellen a költségek miatt tiltakozást tapasztaltak. Ők 2026-27-ig tolták ki az átállást, de a hatósági ügyek elkerültek tőlük a kormányhivatalhoz a műemléki környezet miatt. Szerinte a belvárosnak többes funkciója van, lakó- és turisztikai övezet is. Van releváns turisztikai igény, például hosszabb nyitvatartásra, de a vendéglátósok nem tudják ezt teljesíteni, ugyanis alkalmazottaik jó része vidékről jár be, este tíz óra körül pedig elmennek az utolsó buszok. Szerinte a lakóknak együtt kell élniük a rendezvényekkel, ha oda költöznek.

Weil Zoltán megemlítette, a világ más városaiban is konfliktusos az együttélés, nyugaton a bevásárló utcákat befedik, a skandinávok a vigalmi negyedeket a belvároson kívülre telepítették, a mediterrán országokban pedig kevert funkciójúak a belvárosok, akár hazánkban, bár ott az üzletek fölött laknak a tulajdonosok. Ő egyébként megemlítette, a tömegturizmus miatt a lakók kiszorulnak a saját városukból, illetve, hogy hiányoznak és nagyon drágák a bérlakások. Eger esetében problémásnak ítélte a piac színvonalát és árait, a hiányzó egy órás ingyenes parkolási lehetőséget, illetve azt, hogy Egernek másik vigalmi negyede is van, a Szépasszonyvölgy.

Hajdú György egyik megoldásként az üzletek tulajdonba adását szorgalmazta, szerinte a piaci körülmények rendeznék a belváros helyzetét. Gutjahr Zsuzsanna arra hívta föl a figyelmet, hogy a nyugati országokban gyakoriak a hosszú távú bérletek, akár 3-400 éves vállalkozások is működnek folyamatosan egy bérleményben.

A közönség részéről érkeztek kérdések és fölvetések is. Egy vendéglátós a lehetetlen időpontokban tartott lakossági fórumokat kritizálta. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak szabálykövető vállalkozók, akik betartják a télikertekre vonatkozó előírásokat, dacára a magas költségeknek, mások pedig kinevetik. Kritikával illette azt is, hogy sokan a tiltás ellenére jogtalanul behajtanak reggelente a sétálóutcákba és a Dobó térre, a nyitott sorompót kihasználva. Szerinte a tervezett süllyedő oszlop ezt a gondot nem fogja megoldani.

Mirkóczki Ádám szerint az oszlop csak az első lépés, a létesítést pedig egy közműkiváltás drágította meg. Megemlítette azt is, hogy egy-egy közlekedést érintő változtatáshoz számos hatóság engedélye szükséges és egyen is elbukhat a dolog, illetve alaposan meg is drágíthatja. A vendéglátók szabálytalanságaira kitérve elmondta, szomorú, ha valaki nevet más becsületességén, de azért bírságolnak, bár lehet, hogy emelni kellene a büntetési tételen.

Hajdú György fölelevenítette régi javaslatukat a belváros autómentesítésére, szerinte lámpa kellene a Foglár utca két végére, hogy a környéken lakók, illetve a Líceumnál behajtók ott kihajthassanak, ne a Dobó tér felé menjenek. Kérte, az önkormányzat rendeljen meg egy közlekedési szakértői tanulmányt.

Mirkóczki Zita az elsötétedett belvárost illette kritikával, szerinte a Széchenyi utca fele nem vonzó senkinek, mert az érsekség nem világítja ki az épületeit, tereit, s nincs is ott rendezvény. Fölvetette, az óriáskerék távoztával a Gárdonyi térrel is kezdeni kell valamit, csúfoskodik az Ódry ház telkét takaró kerítés, a Céhmesterek udvarát azért hozták létre, hogy ott élet legyen, helyette csend honol és apartmanokat alakítottak ki.

Domán Dániel arról érdeklődött, hogy mit tud kezdeni az önkormányzat az elszálló lakásbérleti díjakkal, tervez-e saját bérlakásokat építeni. Tett föl kérdést a laktanya jövőjével kapcsolatban, illetve a Klapka utcára tervezett gasztronegyedről is.

Mirkóczki Ádám polgármester válaszaiban elmondta, harminc év alatt a város lakossága 14 ezerrel 49 ezerre csökkent, a lakásszám háromezerrel 26,8 ezerre nőtt. Sok a nem lakott ingatlan, amelyet a tulajdonos az általa elvárt magas bérleti díj helyett olcsóbban nem ad ki. Az önkormányzatnak drága volna építeni újabb bérlakásokat, amelyeket ráadásul olcsón kellene kiadnia. Most is vannak cégek, amelyek rendelkeznek bérlő kijelölési jobbal és volna még plusz igény, amit nem tudnak teljesíteni. A gasztronegyedről elmondta, jó ötlet, de komoly befektetést igényel. A laktanya sorsa a magyar nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től függ. Mint mondta, pár hónapja még az Egri Törvényszék volt a vagyonkezelője az ingatlanegyüttesnek, amelyet a bíróság raktárként használt. Néhány hete értesítették őt arról, hogy az iratokat onnan elvitték, a vagyonkezelői jogot visszaadták. Ezután ő érdeklődött, mit kell tenniük azért, hogy a város megkapja tulajdonba a laktanyát. Jelezte, megteszik a lépéseket. Rendelkeznek értékbecsléssel mind a laktanyáról, mind a cserébe fölajánlott egyetemi B épületről (ez felerészben a városé) és az egykori Mezőgazdasági Szakközépiskola épületéről. Szerintük a csere egyenértékű lenne, de az MNV Zrt. saját szakértőt kért föl értékbecslésre.