Fejlesztések után a hálózati pótlások következnek a vízműveknél

Egerben rendezi kétnapos országos konferenciáját a Magyar Víziközmű Szövetség. A szerdai nyitónapon V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára arról beszélt hogy korszakok határán van a víziközmű ágazat is, finanszírozásban, beruházásokban és a globális hatások miatt is. Először számot vetett az elmúlt másfél évtizeddel, ami szerinte sikeres volt, mert ezermilliárd forint jutott beruházásokra, megduplázódott a szennyvíztelepek száma, s 365-ről 9-re csökkent azon települések száma, ahol nem megfelelő az ivóvíz minősége. Szerinte a környező országokkal összehasonlítva jó a magyar ivóvíz ellátottság, hiszen száz százalékos, míg máshol csak 70-80 százalékos. Zárult a közműolló, a szennyvízcsatorna-hálózat a lakosság 83,5 százalékának leérhető, míg Horvátországban 32, Romániában 37 százalék az arány. Azonban a maradék hálózat kiépítése a fennmaradó ezer településen új technológiákat igényel.

A fejlesztések mellett azonban a rekonstrukció alig történt, nagy a hálózati vízveszteség, zajlik a tervezése a felújításoknak. Mint mondta, az ország felén állami vízmű társaság szolgáltat, a megmaradt 36 cég közül 18 állami tulajdonban van. A haváriahelyzetek miatt tervezik egy raktárhálózat kiépítését. A változások között említette az új ágazati igazgatót, a nem lakossági fogyasztók díjainak egységesítését.

Szerinte a következő évtizedek kihívása lesz a klímaváltozás, a vízhiány, az energiaár robbanás. Ezekre vannak megoldások, technológiák, amelyeket itthon is alkalmazni kell, példaként említette a térinformatikát, a műholdas hibakeresést, a digitalizálást. Hisz abban, hogy erre lesz forrás. Arról is beszélt, hogy lehetőség nyílt az önkormányzati szolgáltatóknál bizonyos mértékű bérrendezésre, amit folytatni kell, és fontos az is, hogy az ágazatban legyenek képzések. Azt is hangsúlyozta, a vízügyet integrálva képzelik el. V. Németh Zsolt az oktatásról elmondta, a szakképzés és technikus képzés fontos és közelíteni akarják a felsőoktatáshoz, s kiemelte, fontos a megbecsültség.

Sasvári Szilárd, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója szerint kemény feladatok előtt állnak, a víziközműveseket Noéhoz hasonlította, akiknek bárkát kell építeniük, ehhez sok jó hajóács áll rendelkezésükre. Most szerinte kaptak egy jó kormánylapát készítőt is, így jó bárkát tudnak építeni.

Kurdi Viktor, a Mavíz elnöke szerint évek múlva derül ki, mire volt elég az ezermilliárd forint, folytatni kell a fejlesztéseket. Eredménynek nevezte, hogy a terület államtitkárt kapott. Szót ejtett az állami közműtársaságok új felújítási programjáról és arról is, hogy szokatlan érzés, hogy még lesznek források. Elárulta, a hét szűk esztendő helyett tizenegy szűk év van mögöttük, most már nem csak a túlélés lesz a cél.

Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára az elmúlt időszak változásairól és az idei módosításokról szólt. Kifejtette, tavaly 150 milliárd forint támogatás ment a szektorba, a nem lakossági díjakat egységesítették és létrehozták az ellentételezési alapot. A támogatást nem csak működésre költötték a cégek, jutott belőle pótlásra is, a többlet vízdíjbevételekből és – mivel nem minden víziközmű társaság részesül ebből arányosan – az ellentételezési alapból is tudtak beruházásokra költeni a cégek. Beszámolt az integrációról, amelynek köszönhetően a víziközművek fele állami, másik fele önkormányzati tulajdonú, a lakosság is arányosan oszlik el. A Nemzeti Vízművek a negyedik legnagyobb állami vállalatcsoport lett. Létrejönnek az önkormányzati konzultációs tanácsok, fejlesztik a laborokat. Az idei feladatok között felsorolta az ágazati konszolidációt, az energiahatékonyságot, a dolgozói képzéseket, a ki nem számlázott vízmennyiség csökkentését. Mindezekhez finanszírozás szükséges, a pótlási keret, az ipari parki beruházások, az uniós és svájci támogatásokat. Az uniós KEHOP Plusz források csökkentek, mert sok korábbi fejlesztés áthúzódott, de a jogállamisági eljárás miatt ezek a pénzek is lassan jönnek. Rentz Tamás szerint a magyar víziközmű hálózat rendbetételére legalább tízezer milliárd forint szükséges, bár más országokban is van, ahol az átlagnál magasabb a hálózati vízveszteség. Szerinte hitelprogram is segítheti majd a beruházásokat, valamint jelentős jogalkotási folyamat is végbemegy idén, törvényeket módosítanak, illetve rendezik a gördülő fejlesztési programokról szóló jogszabályt, ezentúl nem 15, hanem 10 éves terveket kell készíteni, és több dolgot bele lehet írni.