Ezekre a vasútvonalakra költenének a következő években

Tavasszal Bükön rendezett konferenciát a Közlekedéstudományi Egyesület, amelynek fő témája a hazai vasúti közlekedés volt. Az eseményen Kikina Artúr, a MÁV Zrt. pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese is bemutatott egy prezentációt az európai uniós támogatással megvalósult és tervezett vasúti beruházásokról és a 2014-2035 közötti időszakot öleli föl. A megvalósultak között felsorolják a Budapest és Hatvan közötti pálya- és állomásfelújítást is, míg jelenleg folyamatban nincs Heves vármegyei fejlesztés.

Az előadásból kiderült, az EU döntően TEN-T vonalak átépítését finanszírozza, azonban a rendelkezésre álló forrás a meglévő TEN-T hálózat átépítését sem teszi lehetővé 30 év (a beruházás életciklusa) alatt. A hazai európai fővonal hálózat 2700 vonalkilométer, csak a szinten tartáshoz évente 90 kilométernyit kellene átépíteni, ehhez az unióson kívül plusz hazai forrás is szükséges volna. Erős ciklikusság jellemzi a hazai felújítási munkákat, hiszen programozási ciklus váltásakor – hazai forrás hiányában – az előkészítés és a kivitelezés is lelassul, így a rendelkezésre álló idő harmada elveszik Az átépített infrastruktúra üzemeltetése problémás, új műszaki megoldásokra volna szükség a hatékonyság érdekében. Gond, hogy magasabb a költségszint, a hálózat egészére rendelkezésre álló fenntartási források döntő többségét az átépített vonalszakaszokon használják föl, szegmentáltak a projektek, a haszon csak lassan válik teljes mértékben elérhetővé, mert a pályafelújítás, a biztosítási rendszer kiépítése és a járműbeszerzés időben elcsúszik. Szintén problémát jelent, hogy mellékvonali fejlesztési forrás az uniótól nem áll rendelkezésre.

Több vasútvonal is megújul Hevesben

Az előkészített projektek között van Heves vármegyei, a Hatvan-Füzesabony fővonali szakasz vasúthatósági engedéllyel rendelkezik, ahogyan a kapcsolódó mellékvonalak egyes részei is, így a Hatvan-Jászberény, Vámosgyörk-Gyöngyös és a Füzesabony-Eger közötti vasútvonal is. Füzesabony és Miskolc között is szeretnék felújítani a 80-as vonalat, de az uniós projekt még nincs előkészítve, noha a beruházási listán szerepel. A hatósági engedéllyel rendelkező projektek rövid úton indíthatók a szakember szerint. A vezető kockázatként értékelte a Budapest-Keleti és Budapest-Nyugati pályaudvarokra bevezető szakaszok előkészítésének leállítását.

Az uniós forrásból 2029-ig megvalósítani tervezett beruházások között szerepel Füzesabonyban a vontatási alállomás korszerűsítése, onnantól Miskolcig az helyreállítási alapból finanszírozott pályafelújítás következne, a nyékládházi állomás korszerűsítésével.

A prezentáció foglalkozik a V0 vasúttal – Budapesten már épül a déli körvasút – amely a fővárostól jóval délebbre kötne össze vasútvonalakat és jelentős ipari központokat, több ütemben 2040-ig építenék ki a kétvágányú, villamosított pályát. Szintén megvannak a repülőtéri vasút tervei.

Az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) projektek elhúzódása kockázatot jelent a vonali projektek hasznainak kihasználását illetően, állapítja meg az előadás. Az ebbe tartozó projektek közül több előkészítése is megtörtént, például a Hatvan-Füzesabonyé és a Vámosgyörk-Gyöngyösé. A vonatbefolyásoló rendszer megvalósítása a 160 kilométer per órás sebesség bevezetésének előfeltétele.

A központi forgalomirányító rendszer célja a helyhez kötött jelző- és biztosítóberendezések központból való távműködtetése. Megvalósításul az erősáramú rendszerek (váltófűtés, térvilágítás, FET) központból történő felügyelete, az állomások tűz- és vagyonvédelme (tűz- és betörésjelzés), kamerarendszerek telepítése, valamint a várótermek távvezérelt nyitása és zárása is. A Hatvan-Miskolc fővonal esetében a beruházás előkészítése megtörtént.

Nemrégiben elfogadtak egy katonai mobilitást szolgáló csomagot, ebbe beletartozik a Budapest-Kassa vonal is. Itt az eljutási idők és követési idők, a delta vágányok kiépítése, a 225 kilonewtonos tengelyterhelést, a 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésének feltételeit igyekeznek biztosítani egyebek között, de gázolaj töltőállomások, vontatási alállomások felújítása is cél. Célja a NATO elvárásnak megfelelő korridorok és rakodók kiépítése.

További uniós finanszírozású vasútfejlesztési csomag az infrastruktúra versenyképesség javító program. Ezzel egyenszilárdságú hálózatot szeretnének teremteni. Az ezredforduló óta átépült EU forrásból nagyjából 1200 kilométer, hazai forrásból 230 kilométer vágány A szigetszerű fejlesztési beruházások széttagoltságot eredményeztek (nem egyenszilárd a műszaki színvonal), a nem átépített szakaszokon keletkezett menetidő növekmények felemésztették az átépítéssel elért eredményeket és a szűk keresztmetszetek a hálózat más részeire tevődtek át. A MÁV-VOLÁN csoport összehangolt menetrendi működésének alapja a stabil vasúti főhálózat. Azonban a 80-as vonalon Budapesten kívül indult az átépítés, és megállt Hatvan előtt, míg Nagyút és Mezőkeresztes- Mezőnyárád között csak a jobb vágányon számolták föl a szűk keresztmetszetet, Miskolcig nem ért el.

Az infrastruktúra versenyképesség javító program javasolt ütemezése szerint hat vonalszakasz 473 kilométerének átépítésére 455,2 milliárd forintot szánnának. Ebből Hatvantól Füzesabonyig, valamint Füzesabony és Eger között 91,4 milliárd forintból tennék rendbe a 95 kilométeres szakaszokat. A Füzesabony és Miskolc közötti 80 kilométerre 76,9 milliárd forintos költséget becsültek. További tervek is vannak 2027-2033 között 1350 milliárd forintért, ami érintené a 80-as vonalat és a 82-es Hatvan-Szolnok vonalat is.