2018.05.04. 12:19
Elhunyt tarnabodi baba: íme az elsőfokú ítélet
Elsőfokú ítélet született pénteken az öt évvel ezelőtt történt tarnabodi csecsemőhalál ügyében.
Nem jogerős ítélet született az öt évvel ezelőtt elhunyt tarnabodi baba ügyében. Az Egri Járásbíróság a megismételt eljárásban pénteken meghozott ítéletével Dr. Sz. E. M. I. rendű vádlottat foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt 450 ezer forint, míg Dr. G. G. II. rendű vádlottat 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte – tájékoztatta a heol.hu-t dr. Puskás Csilla, az Egri Törvényszék sajtószóvivője.
Közölte: az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett születése után többször volt beteg, felső légúti fertőzéssel és vashiánnyal is kezelték, tápszert írtak fel neki. A sértett szülei már 2013. január 3-án elvitték a sértettet az orvoshoz, antibiotikumos kezelést kapott, így jobban lett, ezért a szülők 2013. január 5-én elmentek otthonról, és rábízták a sértettet a nagymamára. Aznap a késő esti órákban a hat hónapos sértettnek 41 fokos láza volt, mikor a nagymama felhívta az ügyeletben lévő orvost, az I. rendű vádlottat, aki mindössze telefonon adott tanácsot. Mivel a sértett állapota nem javult, a család ismételten telefonált, mire az orvos lázcsökkentő terápiát javasolt, kórházba azonban nem utalta a gyermeket, nem ment ki hozzá. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja a lázas gyermek ellátásánál kimondja, hogy 6 hónapos korig 39 vagy annál magasabb láz fennállása esetén a csecsemőt kötelező gyermekgyógyász szakorvosi vizsgálatra vagy szakintézetbe utalni. Az I. rendű vádlott megszegte ezen kötelezettségét.
Mint azt már megírtuk: miután a gyermek állapota az éjszaka folyamán nem javult, a család a csecsemőt az egri Markhot Ferenc Kórház Sürgősségi Osztályára, majd Gyermekosztályára vitte. Az eljárás során nem derült ki, hogy a gyermekosztályon miért nem fogadták a gyermeket. Ezt követően a család a gyermeket az Agria Ügyelet Kft. egri ügyeletére vitte, ahol a II. rendű vádlott ügyeletes orvos megvizsgálta a sértettet, neki lázcsillapító injekciót adott, illetve ún. Tragens nyomáspróbát is végzett. A szülők beszámoltak a II. rendű vádlottnak a magas, felszökő lázról, valamint felhívták a figyelmet a gyermek karján és a köldöke alatt található pöttyökre. Ezt követően a II. rendű vádlott a családot hazaküldte. A sértett állapota a hajnali órákban tovább romlott. A család ismét az ügyeletre telefonált, utasításra bevitték a csecsemőt az egri ügyeletre, ahonnan a tünetek miatt a gyermeket azonnal a kórházba utalták. Ott az azonnali ellátás ellenére a sértett elhunyt.
Az Egri Törvényszék Sajtóosztályától megtudtuk: az I. rendű vádlott a sértett nagymamájától kapott adatok alapján megszegte foglalkozásának szakmai szabályát, amikor a közölt lázérték és az életkor tudatában nem intézkedett a beteg gyermekosztályra történő felvétele és beszállíttatása iránt. A II. rendű vádlott szintén megszegte foglalkozásának szabályait, mivel a hozzátartozóktól kapott információk alapján a sértettet nem utalta kórházba. Amennyiben a gyermeket haladéktalanul kórházba utalják, a csecsemő előbb kapott volna megfelelő kezelést, így nagyobb esélye lett volna az életben maradásra.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában foglaltak szerint a megismételt eljárás során beszerzett szakértői véleményben foglaltakra figyelemmel az I. rendű és a II. rendű vádlottak megszegték foglalkozásuk szakmai szabályát. A gyermek testén lévő kiütéseket az anya, a nagymama és a II. rendű vádlott is látta. A bíróság álláspontja szerint a II. rendű vádlottnak ellenőriznie kellett volna a lázat és a pöttyöket (kiütéseket), illetve együttesen kellett volna ezeket értékelnie.
A bíróság azt állapította meg, hogy a II. rendű vádlott nem vizsgálta meg a sértettet az elvárható, kellő alapossággal, pedig rendelkezik kellő tudással. A szakértő azonban azt is kiemelte, hogy a vádlottak nem láthatták előre a sértett állapotának alakulását. A vádlottak fenti mulasztásaikkal a sértett életét és testi épségét közvetlen veszélynek tették ki.
Az ítélet nem jogerős. Az ügyész, valamint az I. rendű vádlott a fellebbezés bejelentésére három nap gondolkodási időt tartottak fenn, míg a II. rendű vádlott felmentés érdekében fellebbezést jelentett be.