A szülők vétke halált hozott: a két csecsemő élete 40 évet „ért”

A két, a Heolon is folyamatosan nyomon követett büntetőügyben egyaránt tavaly hozott ítéletet a bíróság. Mindkét esetben a szülők, illetve az apa felelősségét állapították meg. Más vonatkozásaiban azonban lényeges eltérések vannak a tragikus végű történetek között.

A gyöngyösi kislány K. Kiara Jerne halála miatt az Egri Törvényszék emberölésért, míg a recski kisfiú ügyében halált okozó testi sértés bűntettéért ítélte szabadságvesztésre a vádlottakat. A gyöngyösi házaspárra összesen 33 év fegyházat szabtak ki, míg a másik haláleset miatt csak az apának kell bűnhődnie. Utóbbit – időközben már jogerősen – hét év börtönnel sújtották.

A büntetés kiszabásához vezető út azonban G. M. vádlott esetében eléggé kacifántos volt. Az eljárás kezdetén ugyanis az apa mindent magára vállalt, ám az előzetes letartóztatás idején, már a bírósági tárgyalás megkezdését követően „megvilágosodott”. Azt vallotta, hogy valójában nem ő, hanem az édesanya okozta a gyermekük halálát. Ehhez a verzióhoz egy többé-kevésbé hiteles tanú is került az ügyeletes háziorvos személyében. A doktor által elmondottak akár meg is dönthették volna a vádat, de a másodszori tanúmeghallgatásán az orvos elbizonytalanodott.

Megszületett így az elmarasztaló ítélet. Az Egri Törvényszék az apát gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétsége és halált okozó testi sértés bűntette miatt hét év börtönbüntetésre ítélte, és nyolc esztendőre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az első bűncselekményt a lobbanékony, időnként drogozó apa az idősebbik gyermekük sérelmére követte el. Az ítélet szerint azért, mert nem bírta elviselni a kislány sírását. A türelmetlen „nyugtatgatás” következtében a kicsi koponyatörést szenvedett, ami közvetetten életveszélyes volt, s maradandó fogyatékosságot okozott. A lánykát előbb hivatásos nevelőszülőknél, majd a nagymamánál helyezték el.

A másik gyermek nem volt ilyen szerencsés. Egy ­júniusi éjszakán felsírt, a vádlott ­erre felébredt, tápszert készített neki, de ő nem evett, hanem tovább sírt. Egy idő után ettől az apa elvesztette a türelmét, nagy erővel megrázta a csecsemőt, akinek a feje a szoba egyik berendezési tárgyának csapódott. Ezután mindketten elszundítottak. Hajnalban a baba rosszul lett, bevitték az orvosi ügyeletre, de ott már csak a halál tényét tudták megállapítani.

Míg a recski történetből a szülői türelmetlenség, a gyermekneveléshez való hozzá nem értés látszik kiszűrődni, a gyöngyösi csecsemőt első ránézésre gondosan nevelték. Bajaival, főleg étvágytalanságával és ebből fakadó alultápláltságával orvostól orvosig vitték a kis Kiara Jernét. Pontosabban az édesanya vitte, mert az apa reggeltől estig dolgozott. Amint azonban ennek a gondosságnak a mázát megkapargatták, mint tette ezt a törvényszék, nyomban kiderült: semmi sem úgy van, ahogyan az édesanya, az elsőrendű vádlott előadta. Ennek oka pedig egy különös személyiségjegy, ami a vádlottat jellemzi. A szakértők megállapítása szerint K.-né J. Médea Münchausen-szindrómában szenved. Lévén azonban, hogy ez a személyiségegyüttes nem elmebetegség, a vádlott minden további nélkül büntethető volt.

Szakértők megállapították: ez Münchausen by proxy

Az igazságügyi szakértők szakvéleménye szerint leginkább személyiségzavar, azon belül is egy speciális kórkép a Münchausen by proxy. Ebben a szindrómában valójában tudatosan cselekszik az ember, de betegségtudata egyáltalán nincs. Az ilyen személyek a lavírozás és a manipuláció nagymesterei. Szociopátiás vagy pszichopátiás kórképről van szó, amelyben az anya gondozói viselkedése fontos eleme pszichés megnyilvánulásának. Dr. Tóth Mária szerint ez a személyiségzavar nagyon bizarr pszichiátriai jelenség és gyermekbántalmazási forma is egyúttal. Ha sikerül időben felismerni, annak életmentő funkciója lehet. Csáti Szilvia szerint J. Médea személyiségzavarának összképe csak a négy gyermekével kapcsolatos korábbi iratanyag bevonásával volt összeállítható.

Az apa, K. Gusztáv felelősségét a meghatalmazott védője igyekezett minimalizálni. Arra hivatkozott elsősorban, hogy a családfenntartás lekötötte a férfi minden idejét, szinte alig látta a gyermekét, nem volt tudomása a kislány egyre kritikusabbá váló állapotáról.

Az Egri Törvényszék szerint viszont, noha a védelem gondatlan elkövetés felé próbálta vinni az ügyet, a bíróság kétséget kizáróan meg tudta állapítani, hogy a terheltek cselekvése nem gondatlan volt. Az emberölést mind tevéssel, mind mulasztással meg lehet valósítani. A vádlottak vonatkozásában létezik törvényi kötelezettség az erkölcsin túl. A szülő joga és kötelezettsége a gyermek gondozása, tartása a Polgári törvénykönyv szerint. Ezt mulasztották el gyermekük esetében, ami a sértett halálához vezetett.