Döbbenet, miért terrorizált két felnőtt egy fiút az egri kerékpárúton

A napokban tartott tárgyalásról a Heol kérésére Hoszné dr. Nagy Tímea bíró, az Egri Törvényszék sajtószóvivője adott tájékoztatást.

A bíróság történeti tényállásként a bizonyítékok alapján megállapította, hogy a vádlottak Felnémetről Egerbe gyalogoltak a településrészeket összekötő kerékpárúton. Egy kiskorú biciklivel érkezett a hátuk mögül, s nekiütközött az elsőrendű terheltnek. Emiatt mindketten a földre zuhantak. A gyerek bocsánatot kért, majd, miután rendbe tette a kétkerekűjét, szeretett volna továbbmenni. Ám a másodrendű vádlott közölte, ennyivel a dolog nincs lerendezve, s a biciklis kezét a sajátjával rászorította a jármű kormányára, hogy az ne tudjon elkerekezni. Ezután felszólította, hogy adjon a cimborájának ötszáz forintot kárpótlásul.

A társa, az elsőrendű terhelt nem követelt pénzt a fiútól, ám a másik ember odalépett a kerékpároshoz, akit háromszor pofon vágott. A sértett nem sérült meg, de a támadói néhány percig visszatartották őt a helyszínen. A másodrendű vádlott ugyanis az affér alatt végig fogta a megtámadott járgányának a kormányát, megakadályozva őt a távozásban.

Mivel az áldozat nem adott át pénzt a vádlottaknak, a jogellenes tett csak akkor ért véget, amikor a terheltek ismerőse odaérkezve nyomatékosan megkérte őket, hogy hagyjanak fel a cselekedetükkel.

Ennek alapján az Egri Járásbíróság az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérletében és bűnsegédként megvalósított személyi szabadság megsértése bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt halmazati büntetésül egy év és nyolc hónap szabadságvesztéssel sújtotta, aminek a végrehajtását három esztendőre felfüggesztette. A másodrendű terhelt halmazati szankciója társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntett kísérlete és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt szintén egy év és nyolc hónap három év próbaidőre felfüggesztve. Meg kell fizetniük a bűnügyi költséget is.

– A bíróság ítéletében súlyosító körülményként értékelte, hogy mindkét vádlott a cselekményét bódult állapotban követte el – tette hozzá a sajtószóvivő. – Enyhítő körülménynek vette, hogy a vádlottak büntetlen előéletűek, s azt, hogy az önbíráskodás bűntette kísérleti szakban maradt, s hogy hosszú idő eltelt az eset óta. A bíróság az elsőrendű vádlottnál enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a személyi szabadság megsértését bűnsegédként követte el, valamint azt, hogy személyiségzavarban szenved, míg a másodrendű vádlott esetében azt, hogy ténybeli beismerő vallomást tett a hatóságok előtt. Az ügyész súlyosításért fellebbezett, míg a vádlottak és a védők a bíróság ítéletét tudomásul vették. Az ítélet nem jogerős, az ügyben az Egri Törvényszék hoz majd jogerős döntést.

Kényszerítés, szabadságtól megfosztás

A Büntető Törvénykönyv 368. szakasza értelmében az követi el az önbíráskodás bűntettét, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön azért, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen. Alapesetben ezért a tettes egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A szankció kettőtől nyolc évig tarthat, ha ezt a bűntényt fegyveresen, felfegyverkezve csoportosan, illetve védekezésre képtelen személy sérelmére valósítják meg. A büntetőjogi kódex 194. szakaszában foglalt rendelkezés azt tartalmazza, hogy az vonható felelősségre személyi szabadság megsértéséért, aki mást személyi szabadságától megfoszt. A bűncselekmény alapesete is bűntett, s jogerős ítélettel akár három esztendőre is rács mögé kerülhet a tettes.

Ajánlóképünk illusztráció, fotó: Shutterstock