Különösen veszélyes helyek a vasúti átjárók, Heves megyében is követelt áldozatot tavaly

– Az előző év január elseje óta eltelt időszakban négy esetben fordult elő a közút-vasút szintbeni kereszteződésében közúti közlekedési baleset Heves megyében. Ezek közül egy halálos kimenetelű volt, három pedig anyagi kárral végződött – ismertette portálunkkal a legfontosabb információkat Erdélyi Róbert rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság kiemelt baleset-megelőzési főelőadója. 

Hozzáfűzte: – Elmondható továbbá, hogy egy karambol lakott területen belül, míg három lakott területen kívül történt. A vasút-közúti kereszteződésben bekövetkezett ütközések közül két helyszínen a Vasúti átjáró kezdete feliratú jelzőtáblával, egynél fénysorompóval, egynél fény- és félsorompóval volt biztosítva az átjáró. 

Tilos jelzés ellenére hajtanak a sínekre

Külön is megemlítette a megyei baleset-megelőzési bizottság titkára, hogy valamennyi sajnálatos eset a kellő körültekintést elmulasztó vagy a tilos jelzést figyelmen kívül hagyó gépjárművezetők miatt következett be. 

– A közút-vasút szintbeni kereszteződésében fokozott óvatossággal és kellő körültekintéssel kell közlekedni – hívta fel a figyelmet Erdélyi Róbert. – Ha csak jelzőtáblát helyeztek ki a vasúti átjáró előtt, akkor csak és kizárólag abban az esetben lehet behaladni a szintbeni kereszteződésbe, ha előtte a gépjármű vezetője meggyőződött arról, hogy ott vasúti szerelvény nem közeledik. 

Nyilvánvaló, hogy járművel tilos vasúti átjáróba bemenni, a sínekre ráhajtani akkor, ha azt fényjelző készülékkel vagy sorompóval biztosították, s az előbbi tilos jelzést mutat, az utóbbi pedig mozgásban van. 

Kellő óvatossággal kell megközelíteni az átjárókat 

– Sokan tévesen gondolják azt, a fehéren villogó vasúti jelzőlámpa automatikusan azt jelzi, hogy ott szabadon át lehet kelni. Ez a jelzés azt jelenti, hogy a jelzőberendezés működik, azonban az átjárón történő átkelés előtt mindenképpen meg kell győződni arról, hogy vasúti jármű nem közeledik-e az átjáró felé – hangsúlyozta a közlekedésrendészeti szakember. 

Az alezredes a kérdéseinkre adott válaszában azt is kifejtette, hogy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezésekkel, az átjáróban előírt magatartásokkal az 1/1975. számú KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ 19. szakasza foglalkozik. 

– Ennek értelmében a vasúti átjáró biztosítására a fény-, a fél- és a teljes sorompó szolgálnak – idézte a baleset-megelőzési titkár a jogszabályt. – A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként villogó fehér fényt ad. A félsorompó a vonat közeledésekor és a kereszteződésben áthaladásakor az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik. A teljes sorompó az utat, illetve az úttestet teljes szélességében sorompórúddal lezárja, ezt kiegészítheti még hangjelzés is. 

Az ok időkényszer, túlhajszoltság - Április 5-én öt halálos áldozatot követelt Mindszentnél a vasúti átjáróban történt sajnálatos baleset. Két napra rá újabb tragédiáról adtak hírt a médiumok: a sárvári vasútállomásra éppen behaladó tehervonat elé hajtott egy személygépkocsi, amelynek a sofőrje sajnos nem élte túl az ütközést. Ugyanazon a napon Mélykút és Bácsalmás között ütközött össze személyvonat és autó egy vasúti átjáróban. A MÁV kimutatása szerint 2020 óta folyamatosan nő az ilyen balesetek száma hazánkban. Hozzátették, hogy az idén az első negyedév után már majdnem a tavalyi esetszám felénél tartunk. Az Infostartnak Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus egyebek között arról beszélt, vajon mi játszódik le egy olyan autóvezető fejében, aki azután hajt a sínekre, hogy az tilos. Pszichológiai tényező lehet az időkényszer, a hajszoltság, a fáradtság, s az, hogy a vonat távolságának megítélésében az ember gyenge. 

Az előírások szerint az ilyen helyeken a továbbhaladás tilalmát jelzi, ha az egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott fénysorompó villogó piros fényjelzést ad. Az is, ha a fél-, illetve a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van, s a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad. A berendezések üzemzavarára az utal, amikor a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. A továbbhaladást engedélyezi a fénysorompó villogó fehér jelzése, a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad. 

– Sajnos, a vizsgált időszakban több olyan közlekedési esemény is történt, amikor a közúton haladó jármű nem ütközött vasúti szerelvénnyel, ám úgy haladt be a közút-vasút szintbeni kereszteződésbe, hogy az azt biztosító sorompó rúdja már mozgásban volt, s emiatt az megrongálódott – tudatta Erdélyi Róbert. – Frekventált helyszín volt ebből a szempontból a 3-as számú főutat a Füzesabony külterületén keresztező vasúti átjáró. Ezen átjáró előtt figyelemfelhívó közúti jelzőtáblákat is kihelyeztek.