Bőrszín volt a sértettek „bűne” Tarnabodon

Ismét felvetődött két érintett titkosszolgálat – az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – munkatársainak, vezetőinek a felelőssége a 2008–2009-es romagyilkosságok miatt, miután a Magyar Nemzetben megjelent interjúban beismerte a sorozatgyilkosságot Kiss Árpád, akit a halálbrigád vezetőjének tartanak. Ő továbbra sem érti, hogy öccse, István megfigyelését miért szüntette meg az NBH, miért nem avatkoztak közbe a fegyverek beszerzésében és ezzel miért nem szakították félbe az akciót még a gyilkosságok előtt, írja az országos napilap.

Portálunk a kezdetektől nyomon követte a romagyilkosságok ügyét. Majdnem másfél ­évtizede, 2008 júliusában kezdődött hazánkban a romák ­elleni gyilkosságok néven elhíresült bűnténysorozat. Abban az évben szeptember 29-én megyénkben Tarnabodon hajnalban lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hajítottak négy családi házra. A Kúria az ügyben hat esztendeje hirdette ki a jogerős ítéletet a hosszadalmas eljárás lezárásaként. Tarnabodon három ártatlan embert gyanúsítottak meg, s tartóztatott le a bíróság. Ők részben sikeresen pereltek kártérítésért.

A romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat negyedrendű elítéltjének nem régi szabadulása irányította ismét a közfigyelmet az annak idején nagy felháborodást kiváltott bűncselekmény-sorozatra. Az utolsó két deliktumban sofőrként közreműködő Csontos István bűnszervezetben elkövetett emberölés bűnsegédjeként 13 évet töltött fegyházban. 

Első fokon 2013 augusztusában hozott a cigányok ellen elkövetett, hat halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat ügyében ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék. Kiss Árpád első-, Kiss István másod- és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat bűnösnek mondta ki emberölésben, továbbá rablásban s lőfegyverrel való visszaélésben. A bűneiket bűnszervezetben követték el, ezért sújtotta a bíróság mindhármukat életfogytig tartó fegyházbüntetéssel, azzal, hogy nem bocsáthatók feltételesen szabadságra. Tíz évre eltiltották őket a közügyek gyakorlásától. A negyedrendű terhelt, Csontos István 13 év fegyházbüntetést kapott. Az elítélteknek meg kell fizetniük 107 millió forint perköltséget. 

A tanácsvezető bíró szóbeli indokolásában kimondta: rasszista indítéka volt a deliktumoknak. Hangsúlyozta, erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik egy etnikum megrendszabályozása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűntények elkövetésére. A rasszista indíték nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de maguk a vádlottak sem tagadták. Emiatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az élet elleni cselekményeket. 

– A gyilkosság az egyik legelvetemültebb bűntény, hatan meghaltak, ketten maradandó sérüléseket szereztek, sok megtámadott pszichésen is sérült, a tettek a köznyugalmat is megzavarták. Így nem is kellett súlyozni, hogy a lehető legsúlyosabb büntetést rója ki a bíróság az első három vádlottra – közölte a bíró, aki kiemelte, a döntésnél szerepet játszott az is, hogy a jövőben senkinek ne jusson eszébe ilyet tenni. 

Az ügyész tudomásul vette az első három vádlott büntetését, a negyedik esetében súlyosítást kért. A három életfogytiglanra ítélt vádlott a gyilkosságokat nem ismerte be. Védekezésül előadták, hogy a rendőrség több hibát is elkövetett a nyomozás során, például szabálytalanul vettek fel adatokat. Kritizálták a negyedrendű társukat, akinek a vallomása a vád legfőbb fegyvere. A védőik azt mondták, Csontos nem szavahihető, csak magát akarja védeni. Minden ellen fellebbeztek, azon kívül, amit már korábban is elismertek. Csontos a felmentését kérte Tiszalök esetében. 

A tárgyalás után egy ügyvéd közölte a sajtóval, hogy több áldozat kártérítési pert indít, a magyar állammal szemben is. 
A romák elleni gyilkosságok ügyében harmadfokon született meg a jogerős határozat 2016-ban. A Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróságnak az első-, másod- és harmadrendű vádlottra kiszabott tényleges életfogytiglani ítéletét. 

Amint arról akkor lapunk beszámolt, 2008. szeptember 29-én Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője tudatta, hogy aznap hajnalban Tarnabodon, a Tarna utcában ismeretlen személyek négy családi házat támadtak meg. Az épületekre több lövést leadtak, Molotov-koktélokat dobtak. Nem sebesült meg senki, de egy épületben tűz ütött ki. 

A rendőrség kommandós akció során elfogta Németh Renátó, Szabó Adorján és Pusoma János helyi polgárokat. Ellenük több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást. A bíróság mindhármukat előzetes letartóztatásba helyezte, amit többször is meghosszabbítottak. Majdnem egy évvel később, 2009 augusztusában lefülelték Debrecenben a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait, a Pest Megyei Főügyészség pedig elrendelte a tarnabodi fiatalok szabadlábra helyezését. 

Ahogy akkor megírtuk, jogalap nélküli fogva tartás címén kérte a Magyar Államtól dr. Magyar Elemér egri ügyvéd az ártatlanul lecsukott tarnabodiak kártalanítását. A jogi képviselő a 2009 őszén keresetében arra kérte a Heves Megyei Bíróságot, hogy kártalanításra kötelezze a Magyar Állam nevében az ebben az ügyben eljáró szaktárcát. 

– Az első tárgyalási napon máris kiderült – közölte akkor érdeklődésünkre dr. Magyar Elemér –, hogy bár bebizonyosodott ügyfeleim ártatlansága, mégsem magától értetődő, hogy kártalanítsák őket a rács mögött jogszerűtlen procedúra miatt töltött hónapokért. Az ember ilyenkor azt kérdezi: vajon mikor jut el egy kultúr- vagy jogállamnak titulált ország odáig, hogy a brutális módon őrizetbe vett, ártatlanul majdnem 11 hónapon át rabságba kényszerített polgárainak fizessen az elszenvedett fizikai és lelki tortúráért, s hivatalosan elnézést kérjen a jogellenes eljárásért?! Életszerűtlen jogszabály miatt azoknak kell bizonyítaniuk a lelki sérüléseiket, akiket ártatlanul tartottak fogva – fűzte hozzá. 

Az ártatlanul letartóztatottak nevében az ügyvéd személyenként 6,6 millió forint nem vagyoni kártérítés és összesen 200 ezer forint ügyvédi munkadíj kifizetése iránt nyújtott be keresetet. 

Később a jogi képviselő azt is elmondta, hogy a Heves Megyei Bíróságon tartott tárgyaláson a bíró további bizonyításra szólította fel a felperes tarnabodiakat. Emellett, jogszabály alapján, pszichológus szakértőt rendelt ki a nem vagyoni kár megalapozására. A védő szerint sok empátia nem kell annak belátásához, hogy milyen érzés lehetett ártatlanul tizenegy hónapot ülniük a roma fiataloknak, amikor cigányok megtámadását rótták a terhükre, és életfogytiglani szabadságvesztés fenyegette őket. Jó-e vajon az a jogrend, amelyben még nekik kell igazolniuk a sérelmeiket?! 

A Heves Megyei Bíróság 2011 májusában összesen 6,5 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg a jogtalan előzetes letartóztatásban volt három tarnabodi fiatalnak. Két felperes két-kétmillió, a fogva tartásakor fiatalkorú harmadik pedig két és fél millió forintot kapott. 
A bíró a vagyoni kártérítés elutasítását azzal indokolta meg, hogy a törvény szerint ezek a költségek valójában a fogvatartottakat ért anyagi kárra vonatkozhatnak, ám a beadványokban szereplő tételek nem ilyenek voltak. Mint közölte, az egyetlen ilyen típusú kár a szociális segély elmaradása lehetett volna, amelyet az állam az alapvető megélhetésre ad. Ám ezek a feltételek a bodiak fogvatartása alatt is teljesültek. 

A vádlottak 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg. Tatárszentgyörgyön 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, míg ők a felgyújtott házukból menekültek. Kislétán egy 13 éves lányát egyedül nevelő asszonyt végeztek ki éjjel, álmában. Kislánya testébe másfél száz sörétszem fúródott.