Borzalom

2022.09.03. 08:40

Tarnabodon is romákra támadtak: a halálbrigád vezetője beismerte a gyilkosságokat

A Kozma utcai börtönben készített interjút a Mediaworks Hírcentruma Kiss Árpáddal, a romagyilkosságok elsőrendű elítéltjével. A halálbrigád 2008. szeptember 29-én Tarnabodon is romákra támadott.

HEOL

Kiss Árpád elsõrendû vádlottat vezetik elõ a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetõperének tárgyalására a Kúria dísztermében 2016. január 12-én.

Forrás: Máthé Zoltán/MTI

A Mediaworks Hírcentrumának adott exkluzív interjúban elismerte a romagyilkosságok elsőrendű elítéltje, hogy ő és társai követték el a 2008–2009-ben történt brutális, az egész országot megrázó gyilkosságokat írta meg a Magyar Nemzet. Tizenhárom év tagadás után Kiss Árpád arról is beszélt, hogy további két társa is volt a brigádnak, ám ők a mai napig szabadlábon vannak. A börtönben láthatóan megtört férfi állítja, mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, ráadásul egyikük, akinél Kiss szerint még a felbujtás is megállhat, korábban jobbikos önkormányzati tisztségig jutott. Az ügyben új nyomozás is indult, abban pedig a nyomozók az utóbbi férfi jobbikos kapcsolatai után érdeklődtek – fogalmazott Kiss Árpád.

Ahogy arról még 2008-ban a heol.hu is írt Molotov-koktéllal támadtak a romákra Tarnabodon, s akkor a rendőrség félmilliós nyomravezetői díjat tűzött ki az elkövetőkre.

Nem sokkal később arról cikkeztünk, elfogták a feltételezett elkövetőket, ám később kiderült, mégsem lóg ki a tarnabodi a romák ellen elkövetett támadássorozatból. Mint ismert: a halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. 

Később arról is írt a heol, hogy kártérítési pert indítottak az ártatlanul fogva tartott romák. Tizenegy hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban.

Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején történt, hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, idén augusztus 20-án szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában