Becsapták a boltosokat a hamis bankjeggyel fizető haszonlesők, Hevesben is előfordult hasonló

Idén januárban indított nyomozást országos szintű pénzhamisítás gyanúja miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egy bejelentés nyomán, egy fővárosi boltos jelzése alapján. Erről portálunk is beszámolt.

Lefoglalt hamis húszezresek, százeurósok

Három férfit fogtak el, akiket azzal gyanúsítottak, hogy hamis 20 ezer forintos és 100 eurós bankjegyeket hoztak forgalomba. A bűnüldözők kiderítették, a gyanúsítottak 2022 májusa óta több helyszínen készítettek a hamis bankjegyeket. A gyanú szerint a 29 éves P. Péter kezdte meg a gyártást. A húszezresek beváltásában a 30 éves I. Norbert is segítette, aki a hamis pénzzel főként kisebb értékben, például dohányterméket, croissant-t vásárolt. Az ebből származó bevételeket elosztották.

Előbbi terhelt legalább 40 darab 100 euróst is gyártott, amelyeket az ismerőse, M. István értékesített. Három budapesti helyszínen tartottak kutatást, a bizonyítékokat lefoglalták, s mindhárom gyanúsítottat elfogták.

Mondani sem kell, csupán alig több mint hét hónap alatt jó néhány üzlet alkalmazottját csaphatták be, s az egész országra kiterjeszthették volna ártó tevékenységüket, ha nem buknak le.

Mezőszemerei férfi állított elő hamis húszezreseket

Ha Heves vármegyében vizsgáljuk e bűncselekmény történetét, érdemes visszatekinteni 2010 novemberére. Akkor négymillió forint hamisítás gyanús pénzt foglaltak le Egerben a Tesco áruház parkolójában. Az akciót megelőzték a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán beszerzett információk. Ezek szerint egy 24 éves mezőszemerei férfi nagyobb mennyiségű hamis pénz előállításával foglalkozik, s azt 2010. november 17-én kívánta értékesíteni.Az áruház parkolójában elkapták az illetőt, akinél 200 darab hamisgyanús 20 ezer forintost foglaltak le az intézkedő bűnügyi szakemberek.

A férfi lakásán végzett házkutatás során a hamisítványok gyártásához használt eszközökre, s több próbanyomatra bukkantak. Két személyt hallgattak ki gyanúsítottként, akik a bűncselekmény elkövetését elismerték.

A főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a mezőszemerei férfi őrizetbe vétele mellett indított büntetőeljárást és tett az előzetes letartóztatására indítványt. Társa ellen szabadlábon hagyása mellett folytatták az eljárást.

Nyolc esztendeje, az Egri Rendőrkapitányság nyomozott pénzhamisítás gyanúja okán ismeretlen tettes ellen, aki egy felsőtárkányi boltban fizetett hamisnak látszó bankjeggyel.

S hogy nem csak napjainkban fordul elő pénzhamisítás, arra példa, hogy – amint arról tavaly júliusban a heol.hu is beszámolt – hamisított pénzérme került elő egy ásatáson a hatvani városháza udvarán.

– A mohácsi vész után, I. Ferdinánd idejében, hazánkban a pénzhamisítás a virágkorát élte, így nem meglepő, ha egy ásatáson hamis aprópénz kerül elő – nyilatkozta akkor Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze. Az 1526-1564 közötti időszakból származó pénzérméről a szakemberek megállapították, hogy az nem az eredeti királyi pénzverdében készült.

A hamisítás elkövetési formái

A pénzhamisításnak jelenleg ötféle elkövetési magatartása ismert dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd összefoglaló tanulmánya szerint.
Az első a pénz utánzása, amikor az elkövető az adott időszakban forgalomban lévő érme, bankó hasonmását készíti el. A hamisítványnak megtévesztőnek kell lennie, szükséges, hogy valamely ország pénzeszközének és meghatározott címletének igyekezzék feltűnni.

Másodsorban a hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljával szerezzék meg: ez jogos és jogtalan, továbbá ingyenes és visszterhes birtokbavételt egyaránt jelent. A megszerzéssel a bűncselekmény akkor is befejezett, ha a pénz megtévesztésre teljesen alkalmatlan hamisítvány.

Harmadsorban a hamis vagy meghamisított pénznek az országba behozatala, onnan kivitele és az országon való átszállítása csak akkor állapítható meg, ha az elkövető a hamis vagy meghamisított pénzt egyébként jogszerűen szerezte meg.

A negyedik változat arról szól, hogy hamis vagy meghamisított pénz forgalomba hozatalának számít jogilag minden olyan magatartás, melynek eredményeként a hamis (vagy meghamisított) pénz – akár ellenszolgáltatásért, akár ingyenesen – több és meg nem határozott számú személyhez jut. Rendszerint úgy, ha az elkövető – általa is tudottan – hamis pénzzel fizet.

Végül: az érvényességi jelzés megváltoztatása is pénzhamisítás, amikor az elkövető nem egy forgalomból kivont pénzt aktualizál, hanem a más országban forgalomban levő pénzt úgy módosítja, hogy az a hazai forgalomban levőnek látsszék.

Komoly büntetést kockáztat a tettes

Mindezek után lássuk, miért nem éri meg elkövetni ezt a bűntényt!

A Büntető Törvénykönyv A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények című XXXXVIII. fejezetében, a 389. szakaszában szabályozza a pénzhamisítás deliktumát. Az valósítja meg e bűntényt, akipénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz. Alapesetben is bűntett, amiért kettőtől nyolc terjedő szabadságvesztés-büntetést szabhat ki a bíróság. Öttől tíz évig kerülhet fegyintézetbe jogerős ítélettel az, aki a pénzhamisítást különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre vagybűnszövetségben követi el. Még a bűntény előkészületéért is három évre juthat rács mögé a tettes.

A pénzhamisítás elősegítése szintén büntetendő cselekedet a 390. szakasz alapján. Az vonható ezért felelősségre, aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz. Ez vétség, amiért két év lehet a szankció.