Az adóellenőr előre közölte a vizsgálat idejét

Hosszasan keresni kell kétségkívül, hogy a hivatali visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárás eljutott-e a vádemelési szakba az elmúlt években szűkebb hazánkban. 
Hét és fél esztendeje, pontosan 2016 novemberében emelt vádat e deliktum címén a Heves Megyei Főügyészség egy 61 éves egri adóellenőrrel szemben, aki a vádhatóság álláspontja szerint hivatali kötelességét megszegve juttatott jogtalan előnyhöz egy vállalkozót. 

A vádirat arról szólt, hogy a terhelt már csaknem harminc éve dolgozott az adóhivatal Heves megyei igazgatóságán adóellenőrként. Még 2014 de­cemberében megtudta, hogy az adóhatóság annak a hónapnak a közepén helyszíni ellenőrzést tervez az egri kórház területén. Az ott folyó bontási és építési munkákban részt vevő, különböző vállalkozások alkalmazásában álló dolgozókkal kapcsolatos, a munkáltatókat terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését is vizsgálják. 

A vádlott ezt megelőzően december elején telefonon tájékoztatta az ismerősét, az egyik érintett cég vezetőjét, hogy pontosan mikor várható az ellenőrzés. A hivatalos személynek minősülő terhelt a vádhatóság álláspontja szerint ezzel nem csupán jogtalan előnyhöz juttatta az ügyvezetőt, de a tervezett, átfogó ellenőrzési eljárás objektív lefolytatását is lehetetlenné tette. Az értesített ismerőse ugyanis nyomban továbbadta a hírt egy vele üzleti kapcsolatban álló másik alvállalkozónak, aki rövid időn belül még több vállalkozás vezetőjével osztotta meg az információt. 

A Heves Megyei Főügyészség a vádlottat egyrendbeli hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettével vádolta meg az adóellenőrt. A kiemelt jelentőségűnek minősülő bűnügyben arra tett indítványt, hogy az Egri Törvényszék a – bűncselekmény elkövetését követően bűnügyi őrizetbe vett – terhelttel szemben végrehajtandó börtönbüntetést szabjon ki, továbbá határozott időtartamra tiltsa el őt a közügyek gyakorlásától, egyúttal pedig kötelezze a vádlottat a felmerült bűnügyi költségek megfizetésére is. 

A hazánkban jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) A hivatali bűncselekmények című XXVIII. fejezetében szabályozza a hivatali visszaélés bűntettét. A 305. szakasz úgy rendelkezik, hogy az valósítja meg a deliktum törvényi tényállásában foglaltakat, aki hivatalos személyként megszegi a hivatali kötelességét, illetve túllépi a hivatali hatáskörét, vagy egyébként visszaél a hivatali helyzetével, azaz a pozíciójával. Mindezt pedig a törvény szerint azért teszi, hogy valakinek jogtalan hátrányt okozzon, illetve magának jogtalan előnyt szerezzen. 

Ez a cselekedet bűntettnek minősül, s jogerős bírósági ítélettel három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövetője. 
A Btk. 306. szakasza a hivatalos személyekével azonos módon szabályozza annak a tettét is, aki közfeladatot lát el, s ezt a büntetőjogi kódex közfeladati helyzettel visszaélésnek nevezi. 

Hivatali visszaélés vármegyénkben

Heves vármegyében nem igazán gyakori a hivatali visszaélés címén indított büntetőjogi procedúrák száma. Az elmúlt évek közül tavaly – továbbá idén az első negyedévben – volt a legtöbb ilyen eljárás, mindkét esztendőben kettő. Tavaly például a BM Statisztikai Osztályának mutatói szerint hazánkban 112 ilyen bűncselekmény okán jártak el a hatóságok, s ebből csupán két eset fordult elő Heves vármegyében. 

Az Egri Járási Ügyészség négy és fél éve, 2019 decemberében vádolt meg három Nógrád megyei férfit, akik közül ketten az egyik ottani járási hivatal közlekedési hatóságának dolgozói voltak, éppen ezért a jogszabályok alapján hivatalos személyeknek minősültek. 

A vádirat azt tartalmazta, hogy a két hivatali személy közös ismerőse, az ügyben harmadrendű vádlott, az interneten rábukkant egy eladó személyautóra, amelynek műszaki állapotáról és adatairól szeretett volna részletesebb ismereteket szerezni, mielőtt megvásárolja azt. Tudta, hogy a KPM-es ismerőse, az elsőrendű terhelt hozzáfér az országos gépjármű-nyilvántartás közhiteles, de nem nyilvános adataihoz. Felhívta hát őt telefonon, és megkérte arra, nézzen utána az általa megvenni szándékozott személygépkocsinak. 

Az illető az ügy másodrendű vádlottjának a közreműködésével, tiltott módon és jogosulatlanul, ráadásul magáncélra megszerezte a kért adatokat, amiket az autót vásárolni óhajtó ember rendelkezésére bocsátotta. Ő meg is vette a járművet. 

A vádhatóság a vádiratában megállapította, az ügyben szerepelt hivatalos személyek pontosan tudták, hogy jogtalan előnyszerzés céljából szegték meg a hivatali kötelességüket. Az Egri Járási Ügyészség az első- és a másodrendű vádlottat társtettesként, míg a harmadrendű terheltet felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének elkövetésével vádolta, s arra tett indítványt, hogy a bíróság pénzbüntetést szabjon ki mindhármukkal szemben. 

Különös parlamenti bűneset jogerős bírósági döntéssel

Tavalyelőtt márciusban a Pesti Központi Kerületi Bíróság hivatali visszaélés bűntettéért Demeter Mártát, az LMP akkori parlamenti képviselőjét 1,8 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta. Egy napi tétel összegét hatezer forintban állapította meg, s meg nem fizetése esetén 300 napot kell a vádlottnak fegyintézetben töltenie. Demeter 2018. október 16-án az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként írásbeli kérdésekkel fordult a belügy- és a honvédelmi miniszterhez arról, hogy a honvédség A319-es Airbusával miért utaztatták Ciprusról Magyarországra Orbán Viktor miniszterelnök lányát. Ezt minden érintett cáfolta, kiderült, hogy egy Orbán vezetéknevű magyar katona és – engedéllyel – a családja utazott a gépen. A Fidesz mindezek után Demeter Mártát feljelentette hivatali visszaélés és személyes adatokkal való visszaélés bűncselekmények miatt. Másodfokon a Fővárosi Törvényszék 900 ezer forintra enyhítette az első fokon kiszabott büntetést.