161 lakástűz volt idén Hevesben, de csak egy helyütt volt füstérzékelő

A Heves vármegyei katasztrófavédelem elkészítette a féléves összefoglalóját a vármegyében történt lakástüzekkel, illetve szén-monoxiddal kapcsolatos tűzoltói beavatkozásokról. Nagy Csabával a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjével beszélgettünk arról, hogy hogyan alakultak 2024 első félévében a beavatkozások számai, továbbá okokról és megelőzésről is volt szó.

– 2024 első félévében Heves vármegyében 161 lakóépület vagy annak melléképülete gyulladt ki, hárommal több, mint 2023 első hat hónapjában. A tavalyi év hasonló időszakában 1975 négyzetméter, az idei év első félévében azonban 2686 négyzetméternyi épített terület égett le. A leggyakrabban elektromos hiba, nyílt láng, a fűtési rendszer hibája, sütés-főzés, avar- vagy szemétégetés miatt csaptak fel a lángok. Heves vármegyében a legtöbb tűz a konyhában (16 százalék), kéményben (14 százalék), illetve a hálószobában (13 százalék) keletkezett – mondta.

Azt is elmondta, az év első hat hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 260 tűzoltójárműre volt szükség. Ezekbe beleértendők a tűzoltó autókon felül, az úgynevezett különleges szerek: mint a vízszállító, illetve a magasból mentő gépjárművek, illetve a katasztrófavédelmi művelet szolgálat szintén 24/48-as készenlétei szolgálatot ellátó autói is.

– Sajnos idén már két ember vesztette életét lakástűzben. Karácsondon februárban, Boconádon júniusban történt tragikus tűzeset. A vármegyében történt lakástüzekben hatan sérültek meg, öttel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A leghosszabb beavatkozás február 20-án Hevesvezekényen történt, ahol teljes terjedelmében égett egy háromszáz négyzetméteres melléképület. A hevesi és a füzesabonyi hivatásos tűzoltók több oldalról fékezték meg a lángokat, amelyek a lakóházra nem terjedtek át. Az egységek két gázpalackot és egy hegesztőpalackot is kivittek az épületből, utóbbit a rendőrség mesterlövésze kilőtte, megelőzve annak robbanását. A beavatkozás több mint négy órán át tartott – részletezte.

A megelőzés fontosságáról is beszélt. Kiemelte, a 161 tűzzel érintett otthon közül csak egyben volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek.

– Ekkor még van idő cselekedni, a tüzet annak kezdeti stádiumában eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. Szerezzünk be és telepítsünk egy vagy több füstérzékelőt otthonunkba. A nappaliba és hálószobába mindenképp ajánlatos egy kis eszközt felszerelni. Mivel a érzékelő 80 decibelnél is hangosabban jelez, a sípoló hangra még az is felébred, aki éppen mélyen alszik. A füstérzékelő életmentő is lehet– húzta alá.

Van egy másik veszély, amely szintén egész évben leselkedhet ránk. Szén-monoxid miatt 2024 első felében hússzor riasztották a tűzoltókat, eggyel kevesebb alkalommal, mint 2023 első félévben. Jó hír, hogy 19 helyszínen már a telepített szén-monoxid-érzékelő jelezte a gyilkos gázt az ingatlanban, ezért vármegyénkben idén eddig nem sérült meg senki a csendes gyilkos miatt.

Most is érvényben van a hőségriasztás és egyre többször hallunk a légdugóról.
– Ilyenkor egész nap tűz a nap a kéményre, emiatt az felforrósodik, viszont a kémény alsó, épületen belüli része hidegebb marad. A hideg levegő pedig beszorul a kéménybe, ez a légdugó. Amikor vizet melegítünk, a füstgáz nem tudja maga előtt kilökni ezt a beszorult hideg levegőt, visszaáramlik és szén-monoxid kerül a lakótérbe. Ezért még nyáron is kell szén-monoxid-érzékelő a nyílt égésterű vízmelegítők mellé. Ha látjuk a lángot az égéstérben, akkor nyílt égésterű berendezésünk van, amely mellé ajánlott felszerelni a szén-monoxid-érzékelőt. Ha többször is problémánk van a visszaáramlással, akkor kéményseprőt kell hívni, mert lehet, hogy le kell szigetelni a kéményt, vagy huzatfokozót kell rá szerelni – fejtette ki.