Döbbenetes körülmények között halt meg a sértett, mégsem bűnös az ápolója

A büntetőperben az Egri Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indítványozta elmarasztalni a vádlottat. Május utolsó szerdáján tárgyalta az elsőfokon eljáró bíróság az ügyet. A felmentő verdikt ráadásul nem is a gyakoribbnak tekinthető bizonyítottság hiányában, hanem bűncselekmény hiányában született. Az ügyész fellebbezett bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében – közölte akkor portálunkkal Hoszné dr. Nagy Tímea bíró, az Egri Törvényszék sajtószóvivője.

A vádhatóság tehát továbbra is kitart a vádiratba foglaltak mellett, vagyis, hogy a terhelt egy szociális intézménnyel kötött megállapodásban – az intézménnyel munkaviszonyban állva – vállalta az egyedül élő sértett „szociális segítését”, személyi gondozását. Azt is állítja a váddokumentum, hogy az elsőfokon felmentett terhelt szabályszegésével okozati összefüggésben következett be a sértett elhalálozása.

Az áldozat halálának körülményei egyébként döbbenetesek voltak: kórosan lesoványodott, testén sebek alakultak ki, illetve kihűlt. Mentők szállították kórházba, azonban kórházi kezelés ellenére elhunyt. Halálát az orvosszakértői megállapítás szerint a – súlyos érelmeszesedés mellett kialakult – előrehaladott testi leromlásos állapot és kihűlés miatt szövődményként fellépett tüdőgyulladás okozta.  

Azt is rögzítette ugyanakkor a vádirat – és ezek a kitételek alapozhatták meg a bűncselekményhiányos felmentést –, hogy a sértett 2020-ban már középsúlyos demenciában szenvedett, önellátásra képtelen volt. A gondozását munkaviszonyban vállaló terhelt ekkor több alkalommal jelezte munkáltatójának – aki történetesen a gondozottja fia volt –, hogy felmenője 24 órás felügyeletre és gondozásra szorul. Intézeti elhelyezése azonban nem történt meg.

Az utóbbi időkben több alkalommal is írt portálunk olyan büntetőperekről, amelyben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés volt a vád. Erről a bűncselekményről, s annak büntetési tételéről a Btk. 165. paragrafusa, illetve ennek bekezdései rendelkeznek. Annak megértése, hogy mit is jelent ez a cselekmény a szöveghely elolvasásával még a laikusoknak sem okozhat nehézséget – mondta portálunknak dr. Tóth Géza ügyvéd, egy foglalkoztatási ügyekre szakosodott ügyvédi iroda vezetője.

A jogi szakember szerint az alap, a cselekmény meghatározása így szól: aki foglalkozási szabály megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Természetesen a veszélyeztetésnek vannak súlyosabb esetei, amiért három évig terjedő szabadságvesztés is járhat. Ez akkor ítélhető meg, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. Egy évtől öt évig terjedően fosztja meg ítéletével a bíróság azt a vádlottat, akinek a tette halálos "eredménnyel" jár, 2-8 évet kaphat az elkövető, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Más viszont a kategória – nem vétség, hanem bűntett – ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. Ekkor alapesetben – vagyis ha "foglalkozási szabály megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen veszélynek tette ki, vagy testi sértést okozott" – három évig, a fentebb vázolt másik három "variációban" egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Külön érdekessége a 165. paragrafusnak, hogy a foglalkozási szabályok körébe sorolja a törvény a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályokat is. Adott esetben tehát a vadászbalesetet is e paragrafus alapján bírálja el az erre hivatott bíróság.

Ennél a pontnál azért érdemes egy kicsit elidőzni, mert a közhiedelemmel ellentétben a vadászat nem is olyan veszélyes üzem, arányiban a közlekedésben résztvevők jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Tudomásunk szerint Heves (vár)megyében a legutolsó tragikus végű vadászbaleset 2002 elején következett be Markaz és Vécs térségében. Ott egy szervezett vadászaton egy kisnánai férfit szilvásváradi vadásztársa lőtte hasba. Az eltalált ember a helyszínen meghalt. A hatósági vizsgálat akkor megállapította: a vétkes nem tartotta be az egyik legfőbb előírást, vagyis nem győződött meg kétséget kizáróan arról, hogy mi került a fegyvere elé.