Nem akarta bántani, csak ellökte ittas barátját, aki elesett, beverte a fejét és meghalt

Az emberölés körülményeit a vádirat taglalja és egyebek között rögzíti azt is, hogy a sértett végzetes sérüléséhez vezető, vádlott által történt ellökéskor nem állt fenn a testi sértés okozásának a szándéka Cs. N. részéről. Ők ketten egyébként baráti viszonyban álltak egymással. A bűncselekmény napján a vádlott és a sértett egymás társaságában presszóban italozással töltötték az időt. 

Az alkoholnak egy idő után a lerészegedés lett a következménye mindkettőjüknél. Szóváltásba is keveredtek, mint az ilyenkor gyakran megtörténik, végül mindketten elmentek a szórakozóhelyről. A vádlott nem haza ment azonban, hanem a barátja lakóházához, ahol is megvárta őt. A sértett, megérkezését követően, a békülékenysége jeléül meg akarta ölelni a rá váró vádlottat,  aki előbb eltolta, majd az újabb öleléssel próbálkozó barátot – testi sérülés  okozásának szándéka nélkül – eltaszította magától.  

A lökés hatására az ittas állapotban lévő sértett hátratántorodott, és a fejét az  ingatlana előtti kerítés betonalapzatába ütve hanyatt esett, melynek következtében  eszméletvesztéssel járó, életveszélyes koponyasérülést szenvedett. Az esetet követően a sértettet kórházba szállították, műtétet hajtottak végre rajta,  azonban az elszenvedett sérülés következményeként életét vesztette. 

Az emberölés törvényi tényállását a Btk. 160. paragrafusa rögzíti, illetve ebben a paragrafusban határozza meg a büntető törvény az emberölés különböző eseteiért járó büntetést. A törvényhely 4. pontja szerint "Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)