Pénzmosás miatt öten állnak bíróság előtt

Az Egri Járási Ügyészség vádiratának lényege: az első vádpont szerint a másodrendű vádlott egy pénzintézetben bankszámlát nyitott annak érdekében, hogy  azon más által elkövetett büntetendő cselekményből származó pénzt fogadjon.  Ismeretlen személy a számítástechnikai rendszerbe történő jogellenes beavatkozás  útján több, külföldi cég képviselőjét tévedésbe  ejtette azzal az állítással, hogy a cégekkel üzleti kapcsolatban álló más  külföldi cégek bankszámlaszáma megváltozott. 

A második vádpont szerint: a harmadrendű terhelt a II. rendű vádlott felhívására egy pénzintézetben szintén bankszámlát nyitott ugyanazzal a céllal, mint vádlott társa. Erre a számlára egy olasz gazdasági társaság  tévedésbe ejtett alkalmazottja utalt több millió forintot. 

A harmadik vádpont tartalmazza a betegsége miatt az október 1-i tárgyalásról magát kimentő elsőrendű vádlott cselekményét. E szerint Sz. P. rávette az egymással élettársi kapcsolatban lévő negyed- és ötödrendű terhelteket arra, hogy más által elkövetett büntetendő cselekményből  származó pénz fogadása érdekében bankszámlát nyissanak. Erre a számlára szintén egy olasz cég tévedésbe ejtett alkalmazottja utalt több millió forintot. 

A vádirat megállapítja: "a II., III. és IV. rendű vádlottak által nyitott számlákra mindösszesen több tízmillió forint utalás történt a tévedésbe ejtett cégektől."

Mostani tudósításunkban rövid időn belül már másodszor esik szó a pénzmosás büntettéről, érdemes ezért egy kicsit megismerkedni néhány fontos tudnivalóval. Noha a pénzmosás egy doktori disszertációban leírtak szerint mára az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású tevékenységgé lett a világban, a hétköznapi ember keveset tud róla. Például az sem köztudott, hogy az IMF adatai szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5 százalékát teszi ki. Konkrét pénzösszegben ez évente hatalmas tételt jelent. 

Ezek után adja magát a kérdés: mi is az a pénzmosás? A bűncselekmény törvényi tényállását és az érte járó büntetést a magyar Büntető törvénykönyv a 399. paragrafusában rögzíti. A megfogalmazás első olvasásra nem egyszerű, érdemes az idézetet alaposan tanulmányozni: 

A pénzmosás a Btk. 399. paragrafusa szerint

"Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy egyrészt az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy; a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa; a dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

De ugyanez a büntetés dukál annak, aki a fentiekben leírt, más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi; megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez. Mindezt abban az esetben persze, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

Sorolja tovább is a törvény, ami szerint nem úszhatja meg az sem a büntetést, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja; a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
Természetesen a pénzmosásnak is vannak minősített esetei, amikor is két évtől nyolc évig terjed a szabadságvesztés tétele. E szerint az üzletszerű, a különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre történt elkövetés tartozik ide, valamint, ha az elkövető hivatalos személy, ne adj' Isten ügyvéd.

A legbonyolultabb minősítő körülményt ismét csak szó szerint vagyunk kénytelenek idézni. Ha az elkövetés "... pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként" történik, ugyancsak 2-8 év dukál.

Ennek a bonyolult törvényi leírásnak persze további szálai is vannak, amit itt most nem boncolgatunk. Annyit azért még ki kell emelni azonban, hogy a törvény büntetni rendeli azt az elkövetőt is, aki elmulasztja a bejelentési kötelezettségét. Mert bizony, akinek pénzmosással kapcsolatos információi keletkeznek, azt ez a bizonyos bejelentési kötelezettség terheli.