Négy halálos áldozata volt a szlovák autós száguldásának

A nem magyar állampolgárok által megvalósított bűntények hazai összbűnözésen belüli aránya a XXI. század első két évtizedében nem nagyon változott. Ezt a megállapítást dr. habil. PhD Hautzinger Zoltán rendőr ezredes, tanszékvezető egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatási dékánhelyettese tette a 2023-ban a Belügyi Szemlében megjelent Idegenrendészet a büntető igazságszolgáltatás szolgálatában című tanulmányában. A mutatók szerint 2003-ban az ismertté vált, illetve regisztrált külföldi bűnelkövetők száma 5301 volt, majd ez a szám a Magyarország uniós csatlakozását követő esztendőben, azaz 2005-ben 7366-ra gyarapodott. 

Az illegális migráció tömeges méretűvé válása miatt a 2010-es évek közepétől növekedett vagy stagnált ez a szám, utána az évszázad harmadik évtizedének – a 2020-as éveknek – az elején jócskán erősödött. Köszönhető ez a szakember szerint a Magyarország területét is érintő illegális migrációra települő, nemzetközi bűnhálózatok megjelenését generáló szervezett embercsempészetnek. Tavaly már több mint nyolcezer külföldi bűnelkövetőt vettek nyilvántartásba országunkban. Mindezt az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (EnyÜBS) adatai tanúsítják. 

A külföldi elkövetők bűncselekményeinek sorában tekintélyes helyet foglalnak el a közlekedési deliktumok. 

Az Eva Rezesová-ügy: négyen haltak meg 

Az egyik legsúlyosabb, külhoni állampolgárt terhelő közlekedési bűntény egy szlovákiai asszony, Eva Rezesová nevéhez fűződik. A nő 2012. augusztus 21-én hajnalban, zaklatott lelkiállapotban, az M3-as autópályán 165 kilométer/órával robogott X5-ös BMW-jén, ráadásul vezetés előtt szeszes italt ivott. A megengedettnél nagyobb sebességgel haladva nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, s azt egy teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak rohant, s kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, a negyedik társuk később a kórházban hunyt el. Első fokon a Gödöllői Járásbíróság 2013 novemberében négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt hat év fogházbüntetéssel sújtotta a terheltet, s öt esztendőre eltiltotta a járművezetéstől. Jogorvoslati kérelmek nyomán, hosszas büntetőeljárási viták és tortúra után, 2014 szep­temberében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosította a vádlott szankcióját, őt jogerősen kilenc év börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül nyolc esztendőre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Eva Rezesová 2018-ban szabadult a fegyintézetből. 

Határvédelem új törvényi tényállásokkal 

A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának tizenegy esztendeje napvilágot látott összesítése értelmében 2012-ben 6626 deliktum miatt vontak itthon külföldi állampolgárt felelősségre. A legtöbbért a fővárosban. 

Heves vármegye ebből a szempontból viszonylag nyugodt térségnek bizonyult, hiszen 33 bűntény okán (a mutató az összes adat fél százaléka volt) jártak el nem magyar tettessel szemben. Közülük 15 volt a vagyon elleni jogsértés, hat a közlekedési, öt a közrend elleni, s kettő a gazdasági bűncselekmény. A 2010-es évek végétől, s az eddigi 2020-as esztendőkben a tapasztalatok alapján a határzárral összefüggő közrend elleni jogellenes cselekedetek, valamint az embercsempészés vált igazán jellemzővé a külhoniak bűnözésében Magyarországon. 

A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) Közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című fejezete időközben új, önálló büntetőjogi tényállásokkal egészült ki. Ezek a 352/A-B-C. szakaszokban szabályozott határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka megakadályozása. Ezekkel a rendelkezésekkel a határforgalom zavartalan működését, az illegális migráció megakadályozását és a határvédelmi létesítmények védelmét kívánták biztosítani a jogalkotók.Az első bűntény tettesét három, a másodikét egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják bűntett címén alapesetben. A minősített esetek elkövetői még súlyosabb szankcióval számolhatnak, hiszen ha fegyveresen, felfegyverkezve, netán tömegzavargás résztvevőjeként vonják őket felelősségre, akkor egytől öt évig kerülhetnek fegyintézetbe. A határzár megrongálásáért az előbbihez hasonló minősített változatoknál viszont kettőtől nyolc esztendeig tartó büntetést kaphatnak. Ha a jogellenes fellépésükkel valaki(k)nek a halálát okozzák, úgy öttől tíz évig terjedő szankció szabható ki velük szemben. 
A harmadik bűntény vétség, amiért egy évre is rács mögé juthat az elkövető. 

Románok, ukránok, szerbek a dobogón 

A 2017-ben rögzített országos statisztika is sokat elárul a külföldiek bűnös tetteiről hazánkban: e szerint ebben az esztendőben Magyarországon az összes bűnelkövetők száma 90 ezer 364 volt, a külhoniaké pedig 4 ezer 12, ami 4,44 százalékos arányt képviselt. A képzeletbeli dobogón az első helyet 954 jogellenes cselekedettel a románok, a másodikat 742-vel az ukránok, a harmadikat 320-szal a szerbek foglalták el. 

Minderről az Ügyészek Lapja adott tájékoztatást Külföldi bűnelkövetők Magyarországon és a 2015-ben kezdődött migrációs válság című értekezésben, amelynek a szerzői Póczik Szilveszter, Bolyky Orsolya, Sárik Eszter. 

Érdemes figyelemmel kísérni azt is, hogy a külföldiek magyarországi bűnelkövetéseit sorolva milyen mutatókat hozott a 2020-as évtized eddigi esztendeiben nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek értelmében 2021-ben nem magyar állampolgárok 5346 tette miatt indítottak a hatóságaink büntetőeljárást. Egy esztendővel később ez a szám 6830-ra növekedett. Tavaly pedig már a külföldiek 8014 jogellenes cselekményét jegyzőkönyvezték hazánk nyomozó- és igazságszolgáltatási szervei. 
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának nyilvántartása is a mostani évtized főbb adatait tartalmazza. Határzár tiltott átlépése bűntett okán hazánkban 2022-ben három büntetőjogi procedúrát folytattak le, tavaly egyet sem, míg az idén októberig egyet. Jóval nagyobb számok jellemzik ennél a határzár megrongálása miatt indult büntetőeljárásokat, tavalyelőtt 104, a múlt esztendőben 200, az idén pedig 42 eset adott munkát a hatóságainknak. Az utóbbi deliktumok miatt túlnyomórészt Bács-Kiskun vármegyében járnak el az illetékesek, jóval kisebb számban Csongrád-Csanádban.