A szelídek a veszélyesek, ne közelítsük meg őket!

– Ha a községet és a környékét vizsgáljuk, akkor a rókák száma akár a százat is elérheti. Az egyéb vadállatoké több ezer – osztotta meg velünk az adatokat Pék László, a helyi Cseralja Vadásztársaság elnöke. Ám hozzátette, hogy a belterületen előforduló vadállatok – róka, borz, vadmacska, nyest, őz, szarvas, vaddisznó – száma ennél jóval kisebb.

A vadásztársaság vezetőjétől megtudhattuk, hogy a vadállatok kerülik az embert, mint „csúcsragadozót”.

– Időnként, mint nemrég Feldebrőn is, a rókák bemerészkedtek a lakott területre élelmet keresve. A nyári időszakban vannak kölykei a rókáknak, így azok táplálása érdekében még a településekre is bejárnak – nyilatkozta Pék László. Tapasztalatai szerint ezt általában napnyugta és napkelte között teszik. Elárulta, hogy normál esetben, az emberrel összetalálkozva, gyorsan kereket oldanak. Ám, ha a rókák barátságosaknak mutatkoznak, kerülnünk kell őket, mert elképzelhető, hogy valamilyen betegség hordozói. Viselkedésük egy pillanat alatt megváltozhat, és esetleg rá is támadhatnak az emberre.

Pék Lászlótól a befogás módjáról is érdeklődtünk. Tapasztalatai szerint a kicsik sokkal óvatlanabbak, még nem ismerik fel az ember jelentette veszélyt, ezért is lehet őket jobban megközelíteni.

– Ebben az esetben élve fogó csapdát helyeztünk ki, amivel sérülés nélkül elfogható az állat. Befogásuk után a lakott területtől távol szabadon engedhetőek – tudhattuk meg.

Komoly gond a vadállatokkal csak akkor van, ha azok valamilyen emberre, háziállatra veszélyes betegséggel fertőzöttek.

– Kárt a háziállatok elpusztításával tudnak tenni – mondta az elnök. – Ne üldözzük, ne szorítsuk őket sarokba, mert az életüket féltve az emberrel is szembefordulnak, főleg, ha a kicsinyüket védik. Legjobb, ha a váratlan vendégeket jelezzük a jegyzőnek, a mezőőrnek, a gyepmesternek, illetve a vadászatra jogosultnak. A szakemberek majd megteszik a szükséges lépéseket – tette hozzá Pék László.

Káros érintés

Az emberi érintés veszélyes a magára hagyott újszülött állatokra, példaként Pék László az őzeket említette. – Ha valaki megfogja és ott is hagyja, azzal megpecsételi a kicsi sorsát. Az anya az ember szagát megérezve nem táplálja tovább, így a kicsi élete veszélybe kerül. Ha hazaviszik, nem tudják etetni, mert nincs megfelelő szaktudásuk a tápláláshoz, a gida legyengül, elpusztul. Ha találkoznak ilyen helyzettel, a gidát hagyják ott, ahol fekszik, ne menjenek oda hozzá, ne érintsék meg. Szóljanak az illetékes vadásztársaságnak – kérte a szakember.