A méhészet a munkája, a műlépkészítés a hobbija

A szakember majd’ két évtizede tart méheket és árusítja a megyei lakosoknak. Műlépgyártással három éve kezdett el foglalkozni, miután egy pécsi útja során megismerkedett ezzel a szakmával.

– Hat éve voltam Pécsen, és elmentem egy műléplapokat gyártó műhelybe. Ezt követően fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne ezzel is foglalkozni, mivel tudtam, való­színűleg Heves megyében is lenne igény rá. Három év alatt helyi vállalkozók segítségével sikerült kialakítanom egy engedélyes műlépgyártó üzemet, ezt követően pedig megkezdődött a munka, ma már szezononként van, hogy öt-tíz tonna műlépet is gyártok – ismertette Kerekes József.

A műlép alapanyaga a méhviasz, amelyet a méhek állítanak elő. A méhek a lép építőanyagaként alkalmazzák a méhviaszt, melyben mézet és virágport tárolnak, valamint az utódjaikat is ebben nevelik fel. A felépített lép egy idő után sötét színűvé válik, elöregszik, ekkor sonkoly lesz belőle, amelyet ki kell vágni a a kaptárak kereteiből, s felolvasztva és kezelve később műlép készíthető belőle.

– A méhészek, miután kivágják a sonkolyt, általában egy üstben felolvasztják, leválasztják a szennyezett részét, majd tömbösítve elhozzák nekem, ahol én műlépet készítek belőle egy speciális eljárással – fejtette ki Kerekes József. Elmondta, a méhészektől kapott méhviasz tömböket ő újra felolvasztja, fertőtleníti, úgy, hogy egy órán keresztül 112 fokra melegíti, ennek köszönhetően a nyúlós költésrothadás (a legpusztítóbb méhmegbetegedés) spórája elpusztul. Ezt követően négy-öt óra alatt nyolcvan fokra hűti, majd egy speciális gép segítségével műlépet készít belőle, vagyis 2,2 milliméter vastagságú méh­viasz lapokat. A műlépet a méhészek a méhkaptár kereteibe helyezik, ezzel segítve a méheknek a lép felépítését, valamint a méz elkészítését.

– Műlépgyártással körülbelül tizenöt vállalkozás foglalkozik az országban, ennyi elegendő az igények kiszolgálására. Hozzám három megyéből – Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok – hozzák a kollégák a viasztömböket, mindenkinek a sajátjából gyártok műlépet. Ősztől tavaszig tudok ezzel foglalkozni, mert nyáron túl nagy lenne a hőség a műhelyben. Ez így pont jó, mivel ilyenkor a hideg időben a méhek is pihennek, így van időm műlépet készíteni – fejtette ki a szakember.

Az ember becsapható, a méhek nem

Az elmúlt évben komoly problémák sújtották a méhészeket, sok méhcsalád elpusztult a szélsőséges időjárás, az ázsiai méhatka, valamint a növényvédő szerek káros hatása következtében. Emellett mézhamisítási botrány is megrengette a piacot, ami a kistermelők malmára hajtotta a vizet.

– Miután nagy visszhangot kapott a külföldről behozott, hamisított mézek ügye, némileg több lett a vásárlónk, mert mi kistermelők garantáljuk, hogy a mézeink nem hígítottak, és nem tartalmaznak mesterséges anyagokat. A műlépet is lehet hamisítani, de nem érdemes, mert a méhek megérzik a különbséget, és lassan építik rá a lépet, vagy le-, illetve megrágják a műlépet, ez pedig mind hátráltatja a méz­képződés folyamatát – fejtette ki Kerekes József.