2018.02.04. 07:04
Az evangélikus templomot a teljes felújítás menthetné meg
A községben élők szeretnék, ha százötven esztendős evangélikus templomuk a régi pompájában tündökölne.
Jövőre lesz százötven éves a település evangélikus temploma. Ez akár örvendetes hír is lehetne – egyháztörténeti jelentőségét tekintve valóban az –, ám ha a község központjában álló épület állapotát nézzük, kevésbé szívderítő a helyzet.
Ne engedjük lakóhelyünk gyöngyszemét elveszni! – fordult kétségbeesett felhívással a közvéleményhez egy helyi polgár, s a templomot látva elmondható, hogy sürgősen elkelne nagyarányú rendbetétele.
A herédi evangélikus egyházközség Egyházasdengeleg filiája, azaz alacsonyabb besorolású lelkipásztori helye. Ez a kapcsolatrendszer még azokból az időkből „öröklődött”, amikor a megyénkbeli község is a szomszédos Nógrádhoz tartozott. A dengelegi lelkész, Bartos Zoltán tudatában van a problémának, de – mint mondja – az anyagiak hiánya igencsak gátat szab lehetőségeiknek. Mintegy nyolc esztendővel ezelőtt viszonylag jelentős összeget költöttek rá, de az csak a tető részleges felújítására és a külső festésre volt elég, ami egyébként ma már alig látszik az épületen. Belső munkákat akkor sem végezhettek, mert nem volt miből.
A faluban ma már csak négy vagy öt evangélikus család él, akik az imahelyet a reformátusokkal közösen „használják”, egymás istentiszteleteire is eljárva. Ám így sincsenek többen negyvennél még a jelesebb alkalmakkor sem, s lelkész is csak ritkán látogat ide. Pedig valaha jelentős gyülekezetnek számított a herédi: a templomuk mellé iskolát is emeltek, ám ennek épülete napjainkban magántulajdonban van.
Kómár József polgármester szerint is jó lenne, ha a község kiemelt pontján lévő épület eredeti pompájában tündökölne, hiszen hiába egyházi fennhatóságú, a helyiek sajátjukként tekintenek rá. A teljes felújítás alighanem több tízmillióba kerülne, így csakis a sikeres pályázati kandidálás jelenthetne megoldást. Ha az evangélikus egyház megteszi az erre irányuló lépéseket, az önkormányzat mindenben támogatja – jelentette ki a községvezető.
Aranybetűk őrizzék az építő nevét
A korabeli irodalom szerint „a herédi filia az anyaegyháztól 15 kilométerre található. Templomának oltárképe igen értékes és díszes: a mennybe menő Jézust ábrázolja, kehellyel a kezében. Az áltári szent edények, a gyönyörű kiállítású Biblia Radványszky Albert báró ajándéka.
Az úrvacsorai kehely báró Podmanicky Lászlóné ajándéka abból az alkalomból, amikor Aranka leánya konfirmáltatott. A keresztelő medence, csillár a templomépítő Podmanicky báró úr ajándéka. A toronyba két harang van elhelyezve. A templom mellett ugyanazon a beltelken van az egyházközség iskolája.”
A protestáns egyházi és iskolai lapok részletes tudósításban számoltak be a templom szenteléséről. Ennek tanúsága szerint „Heréd b. Podmaniczky L. bőkezűsége folytán aznap tanúja vala, úgy hogy ezután Heréd évkönyveiben bizonyosan arany betűkkel lesz feljegyezve1869-ik évi június hó 16-ika, valamint b. Podmaniczky László neve!„