Miért tartják meg évente kétszer is a dicső ütközetet?

Elkészültek a plakátok, nemsokára ismét megrendezik az ­1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának diadalmas ütközetét, a hatvani csatát. Mégpedig kétszer: először március 31-én Hatvanban, aztán ­április 2-án Boldogon, ahogyan azt az elmúlt bő másfél évtizedben megszokhatták a hasonló látványosságokra vágyók.

Harmadik esztendeje, hogy pár napon belül egymást követik a bemutatók az első tavaszi napokon. Fontos oka van ennek: hiába történt Hatvanban a hadicselekmény, a városvezetés hosszú ideig nem mutatott jelentősebb érdeklődést a bemutató iránt. Boldog viszont kapott az alkalmon: történelmileg vitathatatlan, hogy térségi eseményről van szó, amely Boldogot, Hortot és a Jászságot is érintette, így örömmel adtak helyet a Balázs-tanyán a hagyományőrzők felvonulásának. A korabeli események felelevenítése nagy népszerűségnek örvendett, még inkább öregbítve a település hírnevét.

Amikor a Zagyva-parti városban Horváth Richárd lett a polgármester, úgy gondolta, ha már a história hatvani diadalként emlegeti a dicsőséges ütközetet, az általa vezetett településnél aligha lehetne méltóbb helye a bemutatónak. Ez hamar meg is valósult, ám a boldogiak sem szerettek volna lemondani a bejáratott eseményről, így azóta – hallgatólagos megegyezéssel – mindkét településen felvonulnak a honvédek és a császári erők. Mivel azonban javarészt ugyanazon hagyományőrzők bújnak a korabeli öltözékbe, el kellett kerülni a torlódást, így Hatvanban mindig a csata dátumát megelőző szombaton, Boldogon pedig továbbra is az eredeti időpont évfordulóján zajlik az ütközet. Átfedés csupán egyetlen alkalommal történt, amikor április másodika szombatra esett: ekkor kapkodniuk kellett a lábukat a résztvevőknek, hogy az egyik helyszínről a másikra érjenek. Ám megoldották, s mindkét helyen a magyar hazafiak győzedelmeskedtek.