Szennyezett Bene-patak: intézkedtek a további károk megelőzése érdekében

Július végén bűzös, habos víz folyt a Bene-patakban napokon át Detknél. Mint kiderült, a vizet feketére festő szennyezés a Mátrai Erőmű ipari parkjában működő Viresol Kft.-ből eredt. A településen halpusztulást nem tapasztaltak, ám a patak jászdózsai szakaszánál már találtak vélhetően a szennyezés miatt elpusztult haltetemeket, írtuk akkor.

A Tarnát és a Bene-patakot érintő szennyezésről Kocsis-Cake Olivio párbeszédes parlamenti képviselő kérdezte Nagy István agrárminisztert, és végül Pintér Sándor belügyminisztertől kapott választ. Az írásbeli tájékoztatás szerint a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. A tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft. A mintavételi eredmények alapján megállapított vízszennyezés miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági eljárást indított, míg a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresol Kft.-t. A szennyezés észlelésekor az eljáró hatóság és a kárelhárítást végző vízügyi igazgatóság azonnal elrendelte a vízminőség-védelmi fokozatot, valamint intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt.

Megkérdeztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint területi vízügyi és vízvédelmi hatóságot, mit lehet tudni az ügyről. Válaszukban azt írták, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) bejelentése útján július 22-én értesültek a Nyiget-patakon észlelt vízszennyezésről és halpusztulásról. Az ÉMVIZIG szakemberei a felderítés során a Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi ipari víztározót azonosították a szennyezés forrásaként. A Nyiget-patak szennyezését a víztározóból leeresztett, magas szervesanyag-tartalmú víz okozta és ennek hatása jelenhetett meg a Nyiget-patak vizét befogadó Bene-patakban is.

Harmadfokú készültség

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a Bene-patakon és Tarna-patakon a szennyezés idején III. fokú vízminőség-készültségi fokozatot rendelt el. Erre akkor van szükség, ha a helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra, így a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, a partok, vízkivételek megvédésére van szükség.

A víztározóban előállt rendkívüli vízminőségi állapot okát, létrejöttének folyamatát az üzemeltető – az iparterületén folytatott tevékenységet illetően – azonnal megvizsgálta, a víztározót szabályozottan kezeli, így újabb szennyezés nem történt.

A víztározóból történt vízleeresztéssel okozott rendkívüli vízszennyezés miatt a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság az üzemeltetővel szemben rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabására irányuló eljárást indított, illetve kötelezést adott ki, ennek alapján az üzemeltetőnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie az ismételt vízszennyezés megakadályozása érdekében. Információink szerint a Viresol Kft. fellebbezett a döntés ellen.

A Heves Megyei Kormányhivatal ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalan hulladéktárolásra való tekintettel a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresol Kft-t.

Negyven-ötven méteres hatásterülettel számoltak

A visontai gabonafeldolgozóban keményítőt, vitális glutént, maltodextrint, pelletált takarmányt és ipari alkoholt állítanak elő. A környezetvédelmi hatástanulmány szerint nem üzemszerű működés esetén a magas szervesanyag-tartalmú, esetenként nagyobb hőmérsékletű, ingadozó kémhatású szennyvizek, veszélyes anyagok a környezetbe kerülhetnek. Az üzemben van szennyvíztisztító és kármentőket is építettek. A tisztított szennyvíz a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi ipari víztározójába kerül. Közvetett hatásterület a bevezetési ponttól számított pár méterben jelölhető ki. Havária esetén úgy számoltak, hogy a víztározó térfogatát és háttérszennyezettségét figyelembe véve, a közvetett hatásterület feltételezhetően a bevezetési ponttól számított legfeljebb 40-50 méteres szakasz lehet.