A vakcinázás az embereket is megvédi

Régen úgy tudtuk, a róka, ha lakott területre, az ember közelébe merészkedik, csak veszett lehet. Ez mára megdőlt. Már az erdőszéli falvak környékén, sőt a városokban is felbukkan a ravaszdi – a vörös rókák hazai állománya 75 ezer egyedből áll –, de kicsi a valószínűsége, hogy hordozza a kórt.

A megjelenésük oka: szűkül az életterük, és könnyebb élelmet szerezni a városban, ezért beljebb húzódnak, elviselve az ember közelségét. Az esetek többségében nincs ok az aggodalomra, ezt a rókák veszettség elleni immunizálásának köszönhetjük. A vakcinázási program idén ősszel is zajlott az ország déli és keleti megyéiben a Nébih tájékoztatása szerint, erre plakátok figyelmeztettek.

Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei Területi Szervezetének titkára kérdésünkre közölte: az Országos Vadgazdálkodási Adattár megyénkre vonatkozó adatai szerint az idén februárban a becsült állomány Hevesben 2827 rókából állt. Szűkebb pátriánkban a 2018/2019-es szezonban a vadászok 3136 egyedet hoztak terítékre. A vadászkamara titkára szerint a veszettség veszélyes kór, de akár a laikus is következtethet arra, hogy a lakott településre tévedt vad veszett-e.

A egészséges állat, ha találkozunk vele, és kellő távolságból felhívjuk magunkra a figyelmet, például tapsolunk, kiáltunk és várunk egy kicsit, kitér előlünk, igyekszik elkerülni az emberrel való közeli találkozást. Ezzel szemben a veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, sőt, megfogni, megsimogatni.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock