Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli idén a parádi Cifra istálló

A pandémiát ­követően a térség legnépszerűbb turisztikai szereplői, vállalkozásai is készen állnak a nyitásra. A Cifra istálló eddig is ott szerepelt a legkeresettebb látnivalók sorában. Ha újra látogatható lesz, nem csalódnak azok, akik ide tervezik az első kirándulásukat.

A létesítmény az elmúlt években megújult, s jelenleg a legkülönlegesebb hazai, őshonos lófajták népesítik be. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója, ­Cseri Dávid lapunk érdeklődésére elmondta, idén jubileumot is ünnepelnek, és nagyon bíznak a mielőbbi újranyitásban.

– A Kocsimúzeum mellett lévő Cifra istálló sokáig elhanyagolt állapotban várta a megújulást, jó ideig lovak tartására se volt igazán alkalmas. Egy éve azonban rendbe tették az istállószárnyakat, a karámokat, s több őshonos magyar lófajta is itt talált új otthonra, melyek Szilvásváradról, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtoktól, az Aggteleki Nemzeti Parktól és hazánk magántenyésztőktől érkeztek. Tavaly nyáron az átmeneti nyitás idején sokan keresték fel a helyet, s próbálták ki a szolgáltatásokat, de az újabb korlátozások miatt sajnos ismét be kellett zárni – tájékoztatta lapunkat Cseri Dávid.

A párját ritkító Kocsimú-zeumot 1971-ben hozták létre a hazánkban rendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából. Az idén ötvenéves, a kocsigyártás történetét bemutató kiállítóhelyen öt teremben csodálhatják meg a kocsizás fejlődését bemutató járműveket a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig, de megtalálható itt a hajtószán, a városi szánkó, a vadászatra használt négykerekű konflis, fiáker is. Érdekesség, hogy fél évszázad elteltével idén ismét hazánk rendezi meg a Vadászati Világkiállítást.

Az impozáns épületegyüttest gróf Károlyi György építtette a fürdőtelepi kastély mellé Ybl Miklós tervei alapján. Az 1869–1880 között eklektikus stílusban épült, U alaprajzú, nyeregtetős, favázas ingatlan fagerendás, vörös téglás épületével, márvánnyal borított istállójával, középső részében faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínével messziről vonzza a tekintetet. Az utcavonalon a kerítés is hasonlóan díszes.

A különleges magyar hajtókocsik közül itt látható az úgynevezett cseklészi típusú, félfedeles Eszterházy kocsi, a fóti típusú Károlyi hajtókocsi, a világhírű Kölber gyártmányú Gavallér kocsi. A kiállítás legreprezentatívabb járművei az országházi és az esztergomi díszhintók.

Az országházi díszhintót az országgyűlés elnöke használta az 1896-os millenniumi felvonuláson. Szmrecsányi Lajos egri érsek díszhintaját bécsi kocsigyáros gyártotta. Igen díszes a volt bíboros hercegprímásé, amelyen az utolsó Habsburg király, IV. Károly a koronázására érkezett. A tárlat részei a bognár-, kovács- és szíjgyártó-mesterség szerszámai is.

Őshonos fajtákról gondoskodnak

Cseri Dávidtól megtudtuk azt is, ha szép, őshonos lovakban szeretnénk gyönyörködni, nem árt tudni, a Cifra istállóban hét különleges fajtáról gondoskodnak a szakemberek. Ilyenek a hucul, a Kárpátok pónija, a klasszikus megjelenésű lipicai lovak, a 160 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi nóniusz, a Bábolnáról származó Shagya-arab, nemes arab félvér ló, mely hátaslóként és fogatban is megállja a helyét. A két alapító angol telivérről elnevezett Furioso-North Star képviselője is a lovassportokat űzőknek és a szabadidős lovaglás híveinek kedvence. S itt talált új otthonra a kisbéri félvér szép képviselője, amely a hobbi lótartók és túralovasok körében egyaránt népszerű. A gidrán is látható, amely leginkább a nyerges sportokra alkalmas, sőt a hazai lovassportban is találhatók eredményes egyedek.