A tarnamenti és mátraaljai kőszállítás miatt gyűjtenek aláírást (Fotók)

A Kisnánán és Recsken működő kőbányák folyamatos fejlesztései miatt a teherszállító-forgalom a környező falvakban mára az évtizedekkel ezelőttinek a többszörösére nőtt. Hatalmas kőszállító kamionok tömege hordja naponta a kitermelt árut lakott településeken keresztül a káli vasúti átrakóig, pedig lenne lehetőség sokkal kímélőbb szállításra is. A Kál-Kápolna és Recsk közötti vasúti vágányt az első Orbán-kormány ideje alatt felújították, teherbírását megnövelték épp azért, hogy a kőbányákból a követ vasúton lehessen szállítani. Ezt a vonalat a Gyurcsány-kormány bezáratta, újranyitása azóta sem sikerült.

Szerdai, kápolnai sajtótájékoztatóján Horváth ­László elmondta, hogy az évtizedek alatt a közúti kőszállítás a Mátraalja és a Tarnamente térségének legsúlyosabb problémájává vált.

– Szinte elviselhetetlen az a helyzet, amit ez a teherautó-forgalom okoz – mutatott rá a képviselő. – Ezeken az egyébkénként is csekély teherbírású utakon évi több mint negyvenezer követ szállító jármű dübörög végig. Gyakran semmibe veszik a közlekedési szabályokat, a sebességhatárokat, mert teljesítmény alapján fizetik a munkájukat. Ezzel életveszélyes szituációk sokaságát is okozzák. Állandó a zaj- és porszennyezés, ez visszafordíthatatlan károkat okoz az itt élő emberek egészségében. A súlyos járművek okozta rengés rombolja az út menti ingatlanokat, amelyek folyamatosan repedeznek, statikai állapotuk egyre romlik. Tönkremennek maguk a közutak is, melyek többsége ötven-hatvan éve épült, és mindez együtt elriasztja a környékről a turistákat is – hangsúlyozta Horváth László.

A közelmúltban a képviselő a parlamentben napirend utáni felszólalásban kérte a kormány segítségét a helyzet normalizálására. A tarthatatlan állapotok megszüntetésének lehetőségét a vasúti fuvarozásra váltásban jelölte meg.

– Az elkeserítő helyzetre a megoldás a Recsket Kál-Kápolna állomással ­összekötő vasútvonal újraindítása – emelte ki Horváth László. – Mára sikerült az ezen a vonalon található verpeléti vasútállomáson egy leendő kőátrakónak helyet találni. Megtörténtek az egyeztetések valamennyi érintett hatósággal és szervezettel, az önkormányzatokkal, az államvasúttal, a Verpeléttől mindössze négy kilométerre működő kisnánai kőbánya tulajdonosával és üzemeltetőjével. Elkészültek azok a tervek is, amelyek a kőszállítmányok tehervonatra rakodására alkalmassá tennék az egyébként elhagyott verpeléti állomást. Ennek a projektnek a költségvetése azonban több mint egymilliárd forint. Ehhez kérünk a petíción keresztül is támogatást a magyar kormánytól – összegezte a képviselő.

Horváth László szerint az akció arra is szolgál, hogy az érintett tizenkét település, Kisnána, Domoszló, Markaz, Abasár, illetve Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt és Kál összesen húszezer lakója állást tudjon foglalni a kérdésben. Az aláírásgyűjtés befejeztével a képviselő személyesen fogja a kormány elé vinni az itt élők véleményét.

Egy bezárt vasútvonal pusztulása

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, 2006. július 7-én jelentette be a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a közösségi közlekedés átszervezését, 28 vasúti mellékvonal forgalomszüneteltetését. Az utolsó személyvonatok 2007. március 3-án közlekedtek Kál-Kápolna és Kisterenye között. A GKM az intézkedés bejelentésekor azt állította, hogy a személyforgalom szüneteltetése az áruforgalmat nem érinti. Ehhez képest Recsk–Kisterenye viszonylatban az áruszállítás lehetőségét is megszüntették, Recsk–Kál-Kápolna között pedig az áruszállítást elsorvadásra ítélték azzal, hogy a földi kiszolgálás, az útátjárók biztosítása, az állomási szolgálat megszűnt. Azóta a vágányok romlása mellett a fémtolvajok a biztosító berendezések kábeleit, a síncsavarokat és hevedereket is sok helyen ellopták.