Hevesben is akadtak problémák a megváltozott jótállási szabályozás miatt

A fogyasztóvédelem az év első napjától fokozottan ellenőrzi a vásárlók jogait erősítő előírások betartását. A hatóság az első negyedévben közel 310 üzletben és webáruházban vizsgálódott, 59 százalékuknál talált kifogásolnivalót – tájékoztatott Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

A Heves Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztálya a legfontosabb változásokat ismertette portálunk érdeklődésére. Mint kiderült, az év első napjától bevezették a sávos jótállást, azaz a termék eladási ára alapján a kötelező jótállás határideje 1–3 évig terjedhet. Fogyasztási cikk kijavítása esetén ez az időtartam meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a terméket nem tudta használni.

Szintén új rendelkezés, hogy a jegyet nemcsak papíralapon, hanem már elektronikus úton is kiadhatják. A vásárló a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

Lényeges változás, ha a meghatározott időtartam alatt első alkalommal romlik el a vásárolt cikk, és a javítás alatt kiderül, hogy nem lehet javítani a vállalkozás köteles azt nyolc napon belül kicserélni, ha cserére nincs lehetőség, a vételárat kell visszatéríteni. Ugyanez érvényes akkor is, ha a jótállási idő alatt háromszor romlik el valami.

A vásárlók jogainak érvényesülése érdekében a Heves Megyei Kormányhivatal szakemberei, az említett jogszabályváltozással kapcsolatban idén hússzor tartottak helyszíni ellenőrzést, a fogyasztóktól érkezett panaszbejelentések száma pedig 15 volt.

– A tapasztalatok alapján gyakori jogsértés, hogy a vállalkozások nem vesznek fel jegyzőkönyvet a bejelentett minőségi kifogásról, azt nem küldik meg a fogyasztóknak, illetve nem törekednek arra, hogy a kijavítás, csere 15 napon belül megtörténjen. Jellemző probléma az is, hogy a vállalkozások szóban vagy írásban megtévesztő tájékoztatást nyújtanak a fogyasztóknak az őket megillető jótállási, szavatossági jog érvényesítésének feltételeiről – fogalmaztak.

Tizenhat ügyben állapítottak meg jogsértést. A hatóság az első alkalommal vétő vállalkozásokat többnyire csak figyelmezteti a mulasztásaikra, és azok javítására, pótlására kötelezi a cégeket. Idén hét esetben szabtak ki bírságot, melynek összege százezertől kétszázötvenezerig terjedt.

– A legtöbb esetben televíziók, mobiltelefonok és nagy háztartási gépek papírjai körül szokott probléma lenni. Továbbá tanácsolják, hogy az online vásárlásoknál is legyenek körültekintőbbek. Rendelés előtt mindenképpen ellenőrizni kell az üzemeltetőt, és el kell olvasni az általános szerződési feltételeket is (ászf). Ha nem állapítható meg a üzemeltető vállalkozás kiléte, ha csak előre utalással lehet fizetni, illetve az elhelyezett tájékoztatások rossz magyarsággal vannak megfogalmazva, inkább álljunk el a vásárlástól – javasolják.

Bírósági ügy is lehet a vége

A kormányhivataloknak nem feladatuk kikényszeríteni a vásárlók jogait. A szavatossági, jótállási jogokat a Polgári törvénykönyv biztosítja, így ezek a jogok – amennyiben a vállalkozások önként nem teljesítik a fogyasztó által választott igényt – csak bírói úton lehet kikényszeríteni, ami azt jelenti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs arra hatásköre, hogy a jogsértő vállalkozásokat határozatával a hibás termék javítására vagy cseréjére, illetve a szerződéstől történő elállás esetén a vételár visszafizetésére kötelezze. Általában ezeket az ügyeket a békéltető testületeknél rendezik, ha ott megszületik eredmény, hogy a vásárlónak van igaza, nem a cégnek akkor a bíróság előtt tárgyalhatják. A tapasztalatok alapján nem gyakori, hogy eddig fajulnak a dolgok.