Méltó történelmi emlékhely lesz a recski táborból

Szombaton rendezték meg történelmi emlékhelyeink napját szerte az országban. Jelenleg ötvenöt létesítmény szerepel a hivatalos listán, megyénkben az Egri Vár, az Abasári Bolt-tető és a Recski Nemzeti Emlékpark rendelkezik ilyen minősítéssel. Recsken nem véletlenül maradtak el a programok idén.

B. K.

A recski kényszermunkatábor

Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

Fotó: Berán Dániel

Recsken ugyanis látogatóközpontot és interaktív, modern technológiát felhasználó tárlatot alakítanak ki. Az erről szóló döntés tavaly jelent meg a Magyar Közlönyben. Az elmúlt év november 30-án megtörtént az erre kiírt tervpályázat eredményhirdetése is. Tíz iroda pályázott, a zsűri pedig egyhangúan az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorcium tervei mellett döntött. A megújult emlékparkot a tervek szerint 2024-2025 környékén adják át. Jelentős forrást szán a kormány e célra.

A beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségűnek számítanak.

A recski kényszermunkatábor a Rákosi-korszakban, 1950 és 1953 között működött, politikai foglyokat őriztek benne, ezerötszáz embert. A raboknak kőbányában kellett dolgozniuk, és sokan belehaltak a betegségekbe, az éhezésbe. Amikor a tábor felszabadult, a foglyoknak alá kellett írniuk egy papírt, hogy soha nem beszélnek a helyről s az ottani viszontagságokról. Napjainkra csak nagyon kevesen élhetnek azok közül, akiknek valamilyen formában közük volt Recskhez vagy a korszak hasonló szörnyűségeihez. A kommunista diktatúra áldozatai ellen elkövetett embertelenségek szimbólumaként tartjuk számon az egykori kényszermunkatábort. Közös cél, hogy méltó helyszíne legyen a nemzeti emlékezet őrzésének.