2023.01.19. 11:27
Már egyévesek a vámosgyörki hármasikrek
Pörgős éven van túl a hatgyermekes család, de az ikrek szépen fejlődnek.
Dorottya (balról), Dorián és Dániel Tamara és az édesanyjuk ölében
Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap
Január 22-én lesznek egy évesek a vámosgyörki hármasikrek, születési sorrendben Dániel, Dorottya és Dorián. A hatgyermekes családot otthonukban látogattuk meg. Édesapjuk, Flaskó József dolgozni volt, a negyedik osztályos József és az elsős Levente pedig még nem ért haza az iskolából. A négyéves Tamara és az édesanya, Flaskóné Szécsi Katalin fogadott bennünket, na meg Dorottya és Dorián. Dániel később csatlakozott hozzánk, érkezésünkkor éppen aludt. Az édesanya úgy summázta az elmúlt évet, hogy pörgős volt. Az ikrek teljesen egészségesen születtek, de alacsony volt a testsúlyuk, sokat jártak orvoshoz Budapestre, Hatvanba, Egerbe.
– Minden hónapban vinni kellett őket, de hála Istennek, egyikük fejlődésével sincs semmi probléma. A jövő héten is megyünk a fővárosba az egy éves fejlődésneurológiai vizsgálatra. Az éjszakák már nyugodtabban telnek, mint kezdetben. Este hétkor fürdenek, fél nyolckor már alszanak, és csak reggel fél hat táján ébrednek. Utána pelenkacsere, öltöztetés a menetrend, majd kelnek a nagyobbak, indulnak az iskolába, óvodába. Amíg őket elviszem oda, a mama átjön vigyáz a kicsikre, akik napközben nem sokat, jó kétszer húsz percet alszanak. A testsúlyuk szépen gyarapodik, híznak, a ruhatár folyamatosan cserélődik. Most 10-12 kilogramm súlyúak, nagyon szeretnek enni, már egyre többféle étel szóba jöhet náluk. A testmagasságuk most 78 centiméter, nem sok különbség van hármuk között. Két-három nap eltéréssel bújnak ki a fogaik, mindegyiküknek nyolc van belőle jelenleg. Nagyon sokat másznak, már fel is állnak, Ügyes, erős babák, folyamatosan mozgásban vannak. Imádják a mosogatógépet, amikor lenyitom az ajtaját, és szedem ki a tiszta edényeket, máris igyekeznek oda, és "segítenek" a pakolásban. A fürdőszobát is nagyon szeretik, a mosó- és a szárítógép kezelésekor is ide sereglenek. Minden érdekli őket, mindent le-, illetve szétszednek, szétpakolnak, megrágnak, aranyosak és elevenek. Szerencsére nem sokszor voltak betegek. Egy alkalommal egyszerre betegeskedtek mindhárman, hánytak, ment a hasuk. Egyszerre jöttek volna az ölembe, ám ez megoldhatatlan volt, így csak ültem köztük a nappali közepén, és velük sírtam, mást nem tehettem – emlékezett vissza Flaskóné Szécsi Katalin.
Az édesanya elmondta, hogy mind a három kisgyermek más jellemvonásokat mutat már most is.
– Dorián halkabb, csendesebb, nyugodtabb, Dániel már igazi felfedező, legszívesebben mindent lehúzna az asztalról, és bizony a konnektor is nagyon érdekelné, ő a vezető. Dorottya nem egy nyugodt típus. Amikor már felébredt, addig hangoskodik, amíg fel nem kelti a fiúkat is. Nagyon sokat mászik. Már azon pár lépcsőfokon is le tud jönni, ami a hálóból a nappaliba vezet – ez a fiúknak még nem megy. Járássegítővel ő már nagyon ügyesen megy, sőt táncol és "énekel". A fiúk is ügyesen próbálkoznak már a járással, de Dorottya mindent hamarabb és ügyesebben csinál náluk. Tapsolni mind nagyon szeretnek, és minden érdekli őket. Jártunk babamasszázsra és babatornára a védőnőhöz. Tanfolyamon oktatja a kismamáknak a masszázs fortélyait. Doriánon mutatta nekünk a fogásokat, nem műbabán. Ezt is imádják a gyerekek – részletezte Katalin.
A négy éves Tamara sokat segít édesanyjának. Megtudtuk, hogy fürdeti a kistestvéreit, meg takarítani is tud már, és összehajtogatja a kicsik ruháit. A kimosott zoknik összepárosítja kifejezetten az ő feladata. A nyolctagú családban ez bizony komoly megbízatás. A legidősebb gyermek, József már tavaly is közreműködött az etetésben, tisztába is tudta tenni a kistestvéreit. Mint Katalin mondta, ő már Tamaránál is sokat segített. Levente is ügyesen bánt már a kistestvéreivel egy éve is. Az édesanya elmondta, hogy az ikrek nagyon szeretik a nagyobb fiútestvéreiket. Ha jönnek az iskolából, a kicsik máris a bejárthoz igyekeznek. Ilyenkor azonnal játék kezdődik, az ifjú József négykézláb "üldözi" kistestvéreit, akik sikítva, nevetve igyekeznek előle elmászni. Az akció vége az, hogy mindhárman rámásznak a földön fekvő bátyjukra, és kezdődik a birkózás, hempergés.
– Sajnos, az egész család még sehová sem tud együtt utazni, eddig nem sikerült nagyobb autót beszerezni. Vagy a kicsiket visszük magunkkal, vagy a nagyokat. Ezért nincsenek még közös családi programok, élmények, de azért ha Vámosgyörkön családi program van, arra már együtt mennek, hiszen gyalog is megtehetjük. A háromszemélyes babakocsiba még kényelmesen beleférnek, mert sportülés is van hozzá. Remélem, minél hamarabb elindulnak mindhárman, aztán majd sokat sétálunk – tervezte Katalin.
Levente első osztályos. Külön szervezést igényel az is, hogy az édesanyja délutánonként foglalkozhasson vele.
– Józsi fiam már önállóan tanul, készíti a házi feladatot, csak akkor kér segítséget, ha valamit nem ért, vagy ha jön felmondani a megtanultakat. Ilyenkor Tamara játszik a kicsikkel, vagy a mama, ha itt van. Közben berakok egy-két mosni vagy szárítani valót. A főzés úgy működik, hogy előveszem a műanyag edényeket, és a kicsik addig azzal játszanak, vagy rágcsálnivalót kapnak, de mindenképpen takarítás a vége, egyszóval pörgünk. Annak idején egy negyedik gyermeket szerettünk volna, de nagyon örültünk a nagyobb létszámnak. Hamar megszoktunk, hogy három gyermek lett az a vágyott negyedik babából. És olyan jó hallani tőlük azt, hogy 'aja'. Ezt már mind a hárman mondják – mosolygott Flaskóné Szécsi Katalin.