Minden negyedik, ötödik Heves vármegyei szegénységben él

A szegénység területi különbségeivel foglalkozik a TÁRKI Társadalmi Riport kiadványának egyik tanulmánya. Tátrai Annamária a jövedelmi szegénységet és a súlyos anyagi deprivációt kutatta. Az anyagi depriváció a gazdasági stressz egy mérőszáma, azt jelzi, amikor egy háztartás nem engedhet meg magának bizonyos, a mindennapi élethez kívánatosnak, sőt szükségesnek tartott dolgokat. Azaz a következő kilenc tételből legalább négyet nem tud megfizetni a háztartás: a lakbér, jelzáloghitel vagy közüzemi számlák, fűtés, váratlan kiadás, rendszeres hús- vagy fehérjefogyasztás, évi egy nyaralás az otthonon kívül, televízió, mosógép, autó, telefon. A jövedelmi szegénység azok arányára utal, akiknek az egy fogyasztási egységre jutó háztartásjövedelme a szegénységi küszöb alá esik. A leggyakrabban használt 60 százalékos küszöb egy főre vetítve 2014-ben évi bruttó 2 707 euró, 2020-ban évi bruttó 3 886 euró, vagyis 2014-ben havi 70 ezer forint, 2020-ban 108 ezer forint volt.

A magyarországi trendeket e két szegénységi mérőszám esetében jellemzően az Eurostat által harmonizált EU-SILC adatfelvétel adataira, valamint (2015-ig) a TÁRKI Háztartás Monitor adataira támaszkodva elemzi a hazai kutatói közösség. Mivel a KSH csak régiós szintén tesz közzé adatokat, a tanulmány ezért megbecsülte a szegénységet az egyes járásokban az azzal együtt járó jellemzők alapján (alacsony foglalkoztatottság, alacsony iskolai végzettség, a romák magas aránya, az autó hiánya, a fiatalkorúak magas aránya, a kistelepüléseken élők magas aránya, internet-hozzáférés hiánya). A kutató valószínűségi mintán alapuló kérdőíves adatgyűjtést is végzett.

A kutatás szerint az Ózd–Nyírbátor tengelytől északkeletre a népesség több mint 30 százalékát a fiatalok adják. A 34-35 százalékos csúcstól elmarad a bélapátfalvi járás aránya, illetve Eger környékéé, de Heves és Füzesabony vidékén is 32-33 százalékos a 25 év alattiak részaránya. Észak-Alföld és Észak-Magyarország 61 járásából 27-ben a lakosság többségét alapfokú végzettségűek alkotják, ebben a tekintetben a Hevesi járás a nyolcadik 56 százalékkal, de nincs jó helyzetben a Pétervásárai járás sem. A felsőfokú végzettségűek arányában 15,6 százalék az országos átlag, ezt 26 járásban haladják meg, köztük az Egriben, ahol az emberek 19-20 százaléka diplomás. A roma népesség létszámát is figyelembe vette a kutatás, a Pétervásárai járásban 11-12 százalék, a Hevesi járásban 8 százalék volt a magukat romának vallók aránya. Ezen kívül a munkanélküliség is számított: Heves környékén tízezer ember közül 700 állástalan, s 300–350 volt a tartósan álláskereső, akik közt többségben vannak az alacsonyan képzettek.

A kutatás szerint egyik Heves vármegyei járás sem került a legkedvezőbb helyzetben lévő első két ötödbe, azaz a hetven közé (a régión belül viszont az Egri és a Hatvani járás volt az első két helyen). A legközelebb ehhez az Egri járás állt, amely a 71. helyre került. A megyeszékhelyen és környékén a súlyos anyagi nélkülözésben érintettek számított aránya 29 százalék, a relatív jövedelmi szegénységben élőké pedig 14 százalék. Ugyanebbe a harmadik ötödbe került a Hatvani, a Gyöngyösi és a Bélapátfalvi járás, itt a jövedelmi szegénység tizennégy, húsz, illetve huszonhárom százalékos, ám a súlyos anyagi hiányosság a gyöngyösi térségben élők 24, a Bélapátfalva környékiek 26, a Hatvanban és vidékén lakók 30 százalékát érintheti.

A tanulmány negyvenöt járást sorolt a negyedik ötödbe, a sor vége felé befért a Füzesabonyi és a Pétervásárai járás, ahol a súlyos anyagi depriváció a lakosok 38-44 százalékát, a relatív jövedelmi szegénység a 20-25 százalékát érinthette a becslés szerint.

Az ötödik ötödbe, vagyis az ország 30 legszegényebbjei közé került a Hevesi járás, amely nincs a legrosszabb tíz között, hanem a 151. helyen szerepel. A kutatás szerint a gazdasági stressz az itt élők 40 százalékát érinti, a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya pedig 34 százalékos.

Az ország legkedvezőbb helyzetben lévő járásaiban a súlyos anyagi depriváció a lakosok 8-20 százalékát érintette, míg jövedelmi szegénységben 2-15 százalékuk élt.