Az aszódi kettős gyermekgyilkosság is megelőzhető lett volna állapították meg a gyöngyösi fórumon

Szakmai tanácskozást szervezett szerdán Gyöngyösön a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ. Köszöntőjében Maka Piroska, a központ igazgatója arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer többszereplős színtér. Mi sem igazolja a szavait jobban, mint a megjelentek széles skálája. A tanácskozáson részt vett Hiesz György polgármester, Kárpáti István és Kévés Tamás alpolgármesterek, dr. Kozma Katalin jegyző, dr. Tanárki-Fülöp István, a Heves Vármegyei Kormányhivatal Gyöngyös Járási Hivatalának vezetője, Zaja Zoltánné hatósági osztályvezető, Kovács Melinda gyámügyi osztályvezető, dr. Kádas Tibor közigazgatási és intézményirányítási igazgató-helyettes, dr. Szén Gabriella és Bárdosné Kocsis Éva, az önkormányzat szociális és lakásügyi bizottságának tagjai, Kókainé Burján Ágnes, a Hatvani Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese. 

Rajtuk kívül jelen voltak a gyöngyösi alap- és középfokú oktatási intézmények vezetői, szakemberei, a város szociális- és gyermekjóléti intézményeinek vezetői, továbbá civil, illetve egyházi szervezetek képviselői, pártfogó felügyelők, a Bugát Pál Kórház szociális munkása, valamint háziorvosok, védőnők. Maka Piroska elmondta, a tanácskozás célja a tapasztalatok összegyűjtése, elemzése. 

– A tanulságokból előremutató következtetéseket vonunk le, és jelzőfényeket jelölünk ki a jövőre nézve, amelyek segítik a még hatékonyabb működést. Mert mindig lehet jobban dolgozni. A munkánk akkor kezdődik, amikor azt látjuk, hogy egy gyermek és a környezete egyensúlya megbomlott. Az egyensúly helyreállítása érdekében jelzünk a hivatalos szerveknek, hogy az adott gyermek jólléte biztosítva legyen. Sokféle szakma képviselőiként vagyunk jelen a jelzőrendszeri szolgálat mindennapjaiban. Alapvető azonosság a tagok között, hogy szakmai működésükben ott van a belső motiváció a segítségnyújtásra. Az is azonosság, hogy ugyanazon értékek mentén dolgozunk: ezek az ember, a gyermek és a család méltósága, egy másik ember elfogadása az ő adott helyzetében, a tisztelet, az empátia, az együttműködési hajlandóság. Erre a területre különösen igaz, hogy egyedül nem ér el senki eredményt. A szakmai éberségre is nagy szükség van, mert a megterhelő napi feladataink ellenére is észre kell vennünk azokat a jeleket, amelyek a beavatkozás szükségességét jelenthetik – részletezte Maka Piroska. 

Hiesz György arról beszélt, polgármesterként ő is részese a jelzőrendszernek.

– Találkozom olyan esetekkel, amelyeket muszáj jeleznem, mert érző emberként nem mehetek el mellette – fogalmazott Hiesz György. – Nagy szükség van minden jelzőrendszeri tag empátiájára ahhoz, hogy átérezze, milyen következménye lehet annak, ha ez a jelzőrendszer valahol sérül. Mert az könnyen sérül a rohanó hétköznapokban, és akkor könnyen elmehetünk a vészjelzések mellett. Ezeknek a vége nem mindig tragédia, bár nekem az is az, ha egy fiatal egy életre szóló lelki sérülést szenved el a beavatkozás hiánya miatt. De úgy is végződhet a be nem avatkozás, mint az édesapa által elkövetett aszódi kettős gyermekgyilkosság nem is olyan rég. Ebben a térségünk is érintett volt. És ez bekövetkezhet, ha valaki akár egy egészen apró dolgot nem tartott elég fontosnak, a jelzőrendszer valamelyik szintje nem működött megfelelően. Ma bárhová megyünk, feszültséget, frusztrációt látunk, s ettől talán kicsit az érzékeink is eltompultak. Ha valami nagyon fontos ebben a hivatásban, az az együttműködés.

Dr. Prohászka Mónika, a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása Család- és Gyermekjóléti Szolgálata intézményegység-vezetője elmondta, a jelzőrendszerrel kapcsolatban a jogalkotó célja volt az is, hogy a rendszer tagjainak tapasztalatait felhasználva irányítsák a döntéshozók az adott települést.

– A jelzőrendszer egy információáramlás. A jelzés nem lehetőség, hanem a tagok számára kötelezettség. Ennek súlyos elmulasztása esetén a gyámhivatal akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhet a tag munkáltatójánál. A gyermeket veszélyeztető tényezők rendkívül gyakoriak egyebek között egy család lakhatási problémái esetén, illetve a gyermek otthonában jelen lévő alkoholizmus, drogfogyasztás miatt. A gyermek szülő általi elhanyagolásán belül a leggyakoribb esetszám az oktatásban tapasztalható, a hiányzások nagy számában mutatkozik meg – sorolta dr. Prohászka Mónika. 

Mint megtudtuk, további veszélyeztető tényező, ha a gyermeket bántalmazzák otthon. Gyermekbántalmazásnak azonban nemcsak a tettlegesség minősül. Ilyen például felügyelet nélkül hagyni, csúfolni, manipulálni őt, ordítozni vele, vagy például ritkán fürdetni, hiányosan öltöztetni, nem megfelelően táplálni a gyermeket. Szintén gyermekbántalmazásnak minősül szexuális tartalmú könyvet, képet, videót a kezébe adni, arra rávenni, rákényszeríteni, hogy illetlen helyen megérintsen valakit, vagy őt ilyen helyen megfogni, simogatni, megpuszilni.

A fórum a megjelentek interaktív tapasztalatcseréjével zárult.