Lőrinci költségvetés: idén a selypi városrészt is fejlesztik

Lőrinciben különösebb vita nélkül fogadta el az önkormányzat idei költségvetését a képviselő-testület. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy a mozgástér igencsak behatárolt: az ebben az évben csaknem 2,6 milliárd forintból gazdálkodó kisvárosban ugyanis számos olyan kiadással kell számolni, amelyek korábban nem terhelték a büdzsét. Például a tavaly még 60 milliós szolidaritási adó ezúttal már 120 millió forint lesz, az elmúlt évi 16 milliós gázszámlára most több mint 48 milliót kellett félretenni, a villanyszámlára kifizetett 26 millió forint helyett pedig idén az összeg négyszeresével kalkuláltak. Mindezek nyomán csak 14 millió forintot különíthettek el felhalmozási tartalékként.

A költségvetésben biztosítottak az önkormányzati intézmények működési feltételei is.

Az ülésen elhangzott, hogy a fenti számok jórészt a mostani helyzetet veszik figyelembe, hiszen év közben számos tényező – mindenekelőtt az energia ára – bármelyik irányban változhat, ami épp úgy jelenthet megtakarítást, mint további kiadásokat.

A költségvetés legfontosabb része – legalábbis, ami a közvéleményt leginkább foglalkoztatja – a tervezett fejlesztések listája. Ez alkalommal a selypiek örülhetnek leginkább, hiszen 2023-ban a legtöbb nagy projekt lakóhelyüket érinti. Az itt élők szerint ez indokolt is, mivel a mögöttünk álló évtizedben a főbb beruházások a városközpontot és a Mátravidéki Erőműt gyarapították – kivéve a volt cukorgyári kultúrház felújítását –, most azonban, ha minden az elképzelések szerint alakul, a település északi részének is jut az állami támogatásokból, valamint a saját erőből megvalósítandó teendőkből. Ezek közé tartozik a Petőfibánya felől érkező kerékpárút elvezetése Vörösmajorig, aminek a költsége, 200 millió forint már meg is érkezett az önkormányzat számlájára. A projekt keretében lenne célszerű kialakítani az évtizedek óta problémás útkereszteződés biztonságos gyalogátkelőjét is, amelyek megtervezésére a képviselő-testület öt és félmillió forintot különített el. Szintén fontos feladat az autóbusz-megállók egy helyre költöztetése, aminek a megtervezése 2,6 millióba kerül. Utóbbi beruházáshoz is szükség lesz állami támogatásra; jó hír, hogy Szabó Zsolt országgyűlési képviselő – miként a kerékpárút esetében eredményesen történt – többször megerősítette, hogy támogatja a volt cukorgyár bejáratával szembeni területen létesítendő központi buszforduló megépítését.

Fontos lakossági elvárás az utak felújítása is. Az önkormányzat kezelésében lévő szakaszok közül a legsürgetőbb a selypi Gyár utca rendbe tétele, amit most el is fogadott a képviselő-testület. Ez viszonylag nagyobb beavatkozást – így magasabb költséget – igényel, mert oldalirányban másfél-két méterrel meg kell növelni az útfelületet, amihez az alap szélesítésére is szükség van, továbbá ki kell mélyíteni az árkot. A feladat várhatóan „elviszi” a felújításokra szánt 60 millió forint jelentős részét, a megmaradó összegből pedig mindenekelőtt a lőrinci Május 1. utcát, valamint – ha még mindig marad pénz – a selypi Temesvári, és az ugyancsak a városrészben lévő Kastélykert utcákat teszik rendbe, ebben a fontossági sorrendben. Hamarosan elkészül az árajánlat, s ezt követően lehet konkrétumokról beszámolni.

Ami a további kiadásokat illeti, a képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a zöldterületek fejlesztésére és karbantartására fordítandó több mint 10 millió forintot – itt említjük meg, hogy a város pályázaton harminc facsemetét nyert, amik nagy része a könyvtár parkjába kerül –, s informálisan arról is tudunk, hogy a volt cukorgyári kultúrház, jelenleg városi művelődési ház parkjában kisebb „élménytó” kialakítására is lehetőség nyílik. Emellett a sportkör idén nyolcmillió forintos, a civil egyesületek pedig a tavalyihoz hasonló mértékű támogatással számolhatnak. A tervek közt szerepel még egyebek közt a közterületi kamerarendszer fejlesztése, karbantartási eszközök beszerzése, valamint a temetői kutak átalakítása is.

A szerdai ülésen az is eldőlt, hogy még az idén kerékpáros „pumpapálya” épülhet a Május 1. utcai régi futballpályánál. Erre állami pályázatot írtak ki, a költség csaknem felét, 13 millió forintot az önkormányzat önerőként biztosítja.