Gondoskodnak a kivágott erdők pótlásáról: 710 ezer facsemetét ültettet idén az Egererdő

Az Egererdő Zrt. pénteki tájékoztatásból kiderült, hogy a téli fakitermelési szezon végeztével, a jó idő beköszöntével, az erdei turistaszezon is beindul, gyakori kérdés ilyenkor az erdők sorsáért aggódók részéről, hogy mi történik majd a letermelt erdők helyén? Ki, hogyan és mikor gondoskodik az új erdők létrehozásáról? Az Egererdő Zrt. szakembereinek köszönhetően, biztosítva van a társaság által kezelt állami erdők folyamatos fenntartása, melyet többféle módon valósítanak meg. Az új erdők létrehozásáról többek között csemeteültetéssel, a fiatalosok folyamatos ápolásával, az esetlegesen károsodott csemeték pótlásával gondoskodik az erdőgazda. Az erdőbe látogatók számára a néhány centiméteres csemeték ültetése vagy az apró makkok elvetése azonban nem olyan látványos, mint amikor egy adott területről eltűnik az idős erdő.

Az erdőgazdaság által elvégzett fakitermelések területén - az őshonos erdőállományoknak köszönhetően - 85 százalékban természetes erdőfelújításra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy az idős fák makkjából, helyben fejlődnek ki azok a csemeték, melyekből fiatal erdő fejlődhet. Az idős, anyaállomány kitermelése csak akkor történhet meg, ha az alatt kellő számú és megfelelő méretű csemete már rendelkezésre áll. Új erdők telepítéskor vagy a károsodott csemeték pótlásakor azonban mesterséges erdősítéssel hozunk létre új erdőt. Erdészeteink idén tavasszal már közel 710 ezer csemetét ültetettek el és több mint 30 mázsa makk elvetésére került sor.

Természetesen ezt a tevékenységet is, mint minden más erdei munkát, szigorú előírások és törvények szabályoznak, melyek betartása az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi tevékenységének alapja. A hazai erdőgazdálkodók (magán és állami) tevékenységét a 2009-es XXXVII. erdőtörvény, valamint az 1996-os LIII. természetvédelmi törvény szabályozza. Bármilyen erdei munka csakis ezen jogszabályok előírásainak betartásával és az illetékes hatóságok – erdészeti, természetvédelmi – engedélyével valósulhat meg.

A hagyományos erdei technológiák mellett persze innovatív, saját megfigyeléseinkre alapozott vagy más országban alkalmazott, onnét átvett újszerű megoldások is szerepet kapnak az erdőgazdaságban. Fokozatosan formáljuk az erdőgazdálkodási gyakorlatot a társadalmi igényekhez és a klímaváltozás teremtette kihívásokhoz.

A hagyományosnak tekinthető vágásos eljárások mellett, a kíméletes erdőkezelési eljárások bevezetésére is kiemelt figyelmet fordít az Egererdő Zrt., Az erdőtörvényben a folyamatos erdőborítást biztosító eljárásokra való áttérésre megszabott ütemet jóval túlteljesítve, a törvényi előírásnál lényegesen nagyobb területen alkalmaz már ilyen erdőkezelési eljárásokat (örökerdő és faanyagtermelést nemszolgáló üzemmódban).

A társaság kiemelt figyelmet fordít a kezelésére bízott védett értékek fenntartására. A védett és Natura 2000 területeket érintő erdészeti beavatkozásokat minden esetben egyezteti a helyi természetvédelmi kezelésért felelős Nemzeti Park munkatársaival. Az elmúlt évtizedekben folytatott, fenntartható erdőgazdálkodás eredménye, hogy az Egererdő által kezelt területeken már teljesültek az EU biodiverzitás irányelvei. Az egyébként igen szigorú elvárásokat is sikerült teljesíteni, hiszen az őshonos erdővel borított területeinek több mint 30 százaléka élvez hazai, vagy közösségi (EU-s) védelmet és a védett területek több mint 10 százalékán már nem végez az erdőgazdaság fakitermeléssel járó munkákat.

Az erdész szakma és ennek részeként az erdőgazdálkodás a történelem során, az adott kor társadalmi elvárásai, igényei kielégítésére törekedett és törekszik napjainkban is. Ez igen összetett feladat, hiszen a társadalom egyszerre támaszt igényt az erdők védelmi, turisztikai, rekreációs és a faanyagon, mint megújuló nyersanyagon és energiahordozón keresztül annak gazdasági szolgáltatásaira is. Ezen összetett feladat megoldásának a hazai letéteményesei a magyar erdészek.