Így lett kultikus emlékhely az egri vár

Az Egri Lokálpatrióta Egylet az Egri séták programsorozatában kedden Dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-muzeológus tartott előadást Az egri vár kultusza című könyvéről a Dobó-bástyában. Előbb Habis László mondott köszöntőt, beszélt az elmúlt hónapok váras sétáiról és méltatta Petercsák Tivadar munkáját.

A szerző szót ejtett a kiadás körülményeiről, időszerűségéről, illetve a kötet paramétereiről. Kifejtette, két évtizede foglalkozik intenzíven az egri vár történetével, kultuszával. Mint mondta, a vár valóban kiemelkedő kultuszhellyé vált, hiszen megkülönböztetett érdeklődés övezi, fölfedezte a művészet, kialakultak hozzá kötődő szokások, ünnepek, identitást erősítő szimbólumává vált a közösségnek.

Mindehhez évszázadok kellettek, hiszen az 1552-es várvédelem után előbb Dobó István és az egri hősök váltak kultikussá. Ez köszönhető Tinódi Lantos Sebestyénnek, aki röviddel az ostrom befejezése után érkezett Egerbe, és egy hosszabb, valamint egy rövidebb éneket költött a résztvevők beszámolói alapján. Sorait a történészek is hitelesnek fogadják el, műve már 1554-ben megjelent nyomtatásban Kolozsváron, s hamarosan külföldön is hírük ment az egrieknek, kiemelten a nőknek. Hozzájárult a kultusszá váláshoz Balassi Bálint is, a várról pedig metszetek jelentek meg.

A hősök közül előbb Dobó István alakja vált kultikussá, mint a kereszténység védelmezője, az egri vitézségről pedig 1700-tól a jezsuita iskola színdarabjának (amelyet Telekesi István püspök szorgalmazott) köszönhetően országszerte nőtt Eger híre. A vár ekkor már romos volt, köveit széthordták, az erődöt 1783-ban vásárolta meg Eszterházy Károly püspök.

Dr. Petercsák Tivadar szerint a reformkorban az egri várvédők már a nemzeti függetlenség védelmezőiként tűntek föl, Vörösmarty, Petőfi, helyi költők művei révén kaptak országos publicitást és újságok, ponyvák is foglalkoztak velük, de festmények is születtek a témában.

A vár kultuszát Pyrker János érsek teremtette meg 1827-től kezdődően, aki történelmi és vallási emlékhellyé alakította, létrehozta a Kálváriadombot, az ő idején hozták a várba Dobó István sírjának fedőlapját (ennek másolata került vissza Dobóruszkára 2000-es években), állítottak szobrot Szent Istvánnak, parkosították a várat és tudományos ásatásokat is végeztek. Az erőd 1870-től újra laktanya lett.

A legnagyobb ismertséget azonban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye hozta a várnak, a művet 24 nyelvre fordították le, film, musical, képregény, diafilm készült belőle, 2005-ben ez lett a Nagy könyv. Az írónak mauzóleumot is terveztek a várba, de ebből a feltárások miatt nem lett semmi. 1907-ben elkészült a Dobó szobor, amely Eger jelképévé vált, a várból a következő évtizedekben zarándokhely lett, 1937-ben már ötvenezer látogatót fogadott.

Az ostrom 400. évfordulóján az aktuálpolitika is kihasználta, a szocializmust építették, de számos műalkotás ekkor készült róla. Az ünnepség még ismertebbé tette a várat, 139 ezren látogatták ekkor. A katonák 1958-ban költöztek ki az építményből és ment a helyükre a múzeum, az, hogy ez lehetővé vált, köszönhető Bakó Ferencnek és az 1957-ben ritka civil szerveződésként működő várbarátoknak. Régészeti kutatások, helyreállítások indultak, az 1960-as években 4-500 ezer ember fordult meg az emlékhelyen, 1982-től évente konferenciát szerveznek, rendszeres foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek. Az 1990-es évektől katonai hagyományőrzők is alakultak, 1997-től beindult a Végvári Vigasságok. Az ostrom 450. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket rendeztek, azóta ünneplik október 17-én az Egri vár napját. Az utóbbi húsz évben új ágyúk érkeztek, nagyszabású rekonstrukciós munkákat folytattak, új szobrok, díjak kötődnek a várvédő hősökhöz. Bő fél évszázad alatt 25 millióan keresték föl az egri várat, köztük külhoni magyarok is, akiknek sokat jelent az erődítmény és az azt védő hősök emléke, példája.

Az Egri Séták Egrieknek a tervek szerint idén is folytatódik, meglátogatják a hamarosan nyíló Magyar Géniusz kiállítást, fölkeresik az egri szeminárium épületét és a Petőfi téri víművet.