Sok a csőtörés, hullámos a főút Andornaktályán

Bárdos Zsolt főmérnök „ráhangolásként” arról beszélt, hogy örömmel és izgalommal készült a tájékoztatóra, mert úgy tűnik, mintha valamilyen szembenállás lenne a falu és a vízszolgáltató között. Pedig az itt élők, a polgármesteri hivatal dolgozói, a képviselő-testület és a vízszolgáltató ugyanabban a cipőben járnak. Történetesen a településen a "csőtörések" és ezzel is összefüggésben a Rákóczi útburkolatának rendkívül rossz állapota képezi a panaszok meghatározó részét, amin mindenki változtatni szeretne.

– Magyarországon a kitermelt vizeknek „jó” esetben 15, rossz esetben 30-40 százaléka elveszik. Svájcban sem mernek 10 százaléknál kevesebb hálózati veszteséggel számolni – mondta Bárdos Zsolt.

A meghibásodások kapcsán emlékeztetett a rendszer kiépítésének a dátumára, 1980-ra. Szavai szerint egy víziközmű negyven-ötven éves élettartammal rendelkezik. Az első egy-két évben a szerelési, építési, kivitelezési hibákból adódóan viszonylag nagy meghibásodási arány. Később a hibaszám lecsökken, majd a mostani csőanyagoknál ötven éves kora körül drasztikus növekedés tapasztalható. 

– Kérdés, hogy kinek a feladata a rekonstrukció és mi az országos helyzet – vetette fel a szakember.

A gyakori csőtörések kapcsán a falugyűlés egyik felszólalója a Szomolyán lakó szüleit említette, s hozta fel példaként, mert úgy gondolja, hogy ott a csőtörések száma jóval kevesebb lehet, mint Andornaktályán. Minden héten eljár az édesanyjáékhoz és ott, a főutcán nem tapasztalható olyan sok csőtörés, mint itt. "Csak van egy hibaszám, hogy Andornaktálya mit produkál és a többiek mit produkálnak" – kérdezte. A hozzászóló azon véleményének is hangot adott, hogy a száztizen valahány település közül e tekintetben Andornaktálya benne kell legyen az első húszban.

– Hibaszám tekintetében igen, ám még egy fontos mutatót kell figyelembe venni, a meghibásodások számát kilométerre vetítve – reagált Bárdos Zsolt, aki örült, hogy éppen Szomolyát hozta példának a felszólaló, mert az elmúlt időszakban ott 23 csőtörést javítottak a mellékutcákban.

Részletezve elmondta azt is: éjszakai méréseket végeztek rejtett meghibásodást keresve és olyan hibákat tártak föl, melyek a felszínen nem jelentek meg. Nem mindegy, hogy melyik területről van szó a borsodi településen. Előfordult olyan rész, ahol egy 200 méteres szakaszon négy hibát javítottak. A vizsgálatok kiváltó oka pedig a nagy volt a vízveszteség volt. A szakember Andornaktályán is valószínűsített legalább 30 olyan jelenlegi csőtörést, amely nem tör fel a felszínre. A fejhallgatós munkatársak hallgatják, hogy van-e szivárgás valahol és ha van, akkor ott végeznek méréseket.

A falugyűlés résztvevői megtudhatták azt is, hogy a szolgáltató igyekszik mindenre odafigyelni és javítani, a vízveszteség ellen dolgozni, de ez bontással jár. A településen műanyag a gerincvezeték, műanyag a bekötővezeték, de fémből van a csatlakozás, aminek a korróziós problémái 40 év elteltével most jelentkeznek. 

A főmérnök tájékoztatása szerint egyébként minden évben elkészítik – az önkormányzattal együttműködve – a gördülő fejlesztési tervet, melyet aztán benyújtanak az Energiahivatalnak.

– Évek óta szerepeltetik ebben a tervben a Rákóczi út felújításának szükségességét, s rendre feltüntetik a forráshiányos helyzetet is – mondta, majd elmagyarázta: több részre oszlanak a tervek, így egy éven belül esedékesre, a kettőtől öt éven belül terjedőre, valamint tizenöt évre szólóan. Az első évesben csak azokat a terveket lehet szerepeltetni, amelyhez a forrás rendelkezésre áll.

Az üzemvezető főmérnöktől a fórumon meg lehetett tudni azt is, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre pályázati források. Ha pályázat lesz, akkor csak arra lehet pályázni, ami szerepel a gördülő fejlesztési tervben, ezért is szerepeltetik benne minden évben. Az önkormányzattal közösen keresik a lehetőséget a felújításra. Két évvel ezelőtt 550-600 millió forintra taksálták a rendszer megújításához szükséges költséget, ami a mai viszonyok között nyilván többre rúg.

A forráshiány egyik okaként szemléletes példát hozott a főmérnök, amikor is az előtte lévő három ásványvizes palackra mutatva jelezte, 199 forintos ár szerepel rajtuk, vagyis másfél liter ára hatszáz forint. A lakosság ennyit fizet ezer liter vízért és ennek a szennyvízmennyiségnek az elszállításáért. Tíz éve ezeken a palackokon még egészen más értékek szerepeltek, a lakossági vízdíj azonban mit sem változott. Ezt a kormányzat is érzékelte az elmúlt időszakban és a sajtóból lehetett tájékozódni arról, hogy beszélnek a víziközmű hálózatok felújításának szükségességéről. A kérdés az, hogy miből.

A Rákóczi út hullámosságával kapcsolatban Bárdos Zsolt elmondta, hogy annak idején az út szélessége és a forgalom miatt két vezeték épült, ezért a meghibásodások valószínűsége duplája, mint olyan helyeken, ahol egy vezeték van az útburkolat alatt. Az úton haladó forgalom pedig terhelte a vezetékeket.

– A csőhálózatot valamilyen mélységben lefektették, a nyomvonalon bekövetkezett süllyedés pedig azért következett be, mert anno nem történt meg rendesen a tömörítés. Egy-egy meghibásodás – csőtörés – javítása nagy területet érint, egy és kétmillió forint között van a költsége. A csőtörések számában mára megfigyelhető egy kis javulás. A legrosszabb időszakban, amikor még az M25 nem indult be, havonta egy meghibásodás volt a Rákóczi úton – ecsetelte a Vízmű képviselője.