Csökkent a vallásosok, de a nem vallásosok száma is Hevesben

Nyilvánosságra hozta a KSH a tavaly őszi népszámlálás végleges adatait, ezzel több olyan adatbázist is megmutat, amely a nemzetiségre, nyelvtudásra, egészségi állapotra, vagy épp a vallásosságra vonatkozik.

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görög katolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.

A nem válaszolók száma, aránya folyamatosan nőtt az utolsó három népszámlálás alkalmával, 1,1 millióról előbb 2,7 millióra, mostanra pedig 3,85 millióra emelkedett, noha az adatokat elválasztották a kitöltő személyektől.

A nem vallásosak száma kicsivel több másfél milliónál, míg 2001-ben valamennyivel elmaradt ettől, a kettő között azonban meghaladta az 1,8 milliót. A római katolikusok száma 2,64 millió volt, amely 950 ezerrel elmaradt a 11 évvel korábbitól, a huszonegy évvel ezelőttihez képest pedig lefeleződött. Kicsivel több lett az ortodox keresztény, de számuk nem nagy, nem éri el a 16 ezret. A reformátusok száma egymillió alá esett (944 ezer), az evangélikosoké 200 ezer alá süllyedt (176,5 ezer), a 42 százalékos zuhanást nagyrészt 2001 és 2011 között szenvedték el az egyházak. Izraelitának 7,6 ezren vallották magukat a népszámláláskor, az ő körükben is visszaesett a vallásosak, vagy vallásukat vállalók száma.

Megyénkben hasonló volt a tendencia. A népesség a 2001-es 325 ezerről 2011-re 309 ezerre, a múlt év októberére pedig 286 ezerre apadt. A megszámlált népességből egyre többen azonban nem nyilatkoztak vallási hovatartozásukról, míg húsz éve 30 ezren nem óhajtottak válaszolni, addig 2011-ben már 80 ezren, mostanra pedig 112,4 ezren nem válaszoltak valamilyen indíttatásból, hiszen a válaszadás nem volt kötelező. A titkolózók aránya meghaladta a 39 százalékot.

A két évtizeddel (36 ezer) korábbihoz képest valamennyivel nőtt, a 2011-es adatokhoz képest (46,5 ezer) viszont csökkent a magukat nem vallásosnak mondók száma, igaz, most más helyen kérdezték őket. 2022 októberében ők 40,4 ezren voltak, arányuk 14 százalék a Heves vármegyei népességen belül.

A KSH népszámlálásán vállaltan vallásos emberek aránya így Heves megyében 47 százalék volt, a legnépesebb felekezet közülük a római katolikusoké, akik 110 ezren voltak. Valószínűleg őket érinti a leginkább, hogy az összeíráson sokan nem vállalták föl vallásukat, hiszen 2001-ben még 233,7 ezren, 2011-ben pedig 161 ezren voltak. A görögkatolikusok a húsz évvel korábbihoz képest ötszázzal fogytak, de a 11 évvel ezelőttihez képest a számuk 1100-ról 1300-ra növekedett. Az ortodox felekezetekhez tartozók összlétszáma nem érte el a 250-et.

Hevesben a második legnépesebb egyház a reformátusoké, híveik közül 12,5 ezer vallotta ezt meg a népszámlálás alkalmával is. A református hívek száma is jelentősen csökkent húsz év alatt, hiszen az ezredfordulót követően még 20 ezren voltak, 2011-ben pedig még 14,7 ezren. A reformátusokat az evangélikusok követték a sorban, híveik száma már nem érte el az ezret a népszámláláson, két évtized alatt a bevallók harmadát veszítették el. Fej-fej mellett haladt a Hit Gyülekezete (854) és a Jehova Tanúi (850). Utóbbiak száma a húsz évvel korábbi szintjén maradt, bár közben volt egy emelkedés és aztán csökkenés, míg előbbieké nyolcszorosára növekedett húsz év leforgása alatt. A baptisták 263-an voltak, az unitáriusok, adventisták, pünkösdiek bő százan, utóbbi felekezetek létszáma fogyott. A más keresztény felekezetekhez tartozók létszáma kilencszeresére, két és fél ezer fölé emelkedett húsz év alatt. Csökkent az izraeliták (65) és a hinduk (85), emelkedett a muszlimok (94), a buddhisták (237) száma, a más vallásúaké (186) a 11 évvel korábbihoz viszonyítva jócskán visszaesett.

A KSH adatai szerint a település méretétől függetlenül lettek kevesebben (bár ebben kivételt képez Tenk) a népszámláláson a vallásukat megadók száma, igaz, valahol csak 30 százaléknál kevesebb nem válaszolt (például Mikófalva, Erk, Szajla vagy Aldebrő), a másik irányba Nagyfüged lógott ki 55 százalékkal. A kisebb települések nagyobb hajlandósága azonban nem ellensúlyozta az átlagot hozó nagyobb városok hozzáállását.

A római katolikusok száma nem csökkent azonos arányban, a legtöbb helyen, így az érseki székhelyen, Egerben is felére esett a népszámláláson katolikusságukat vállalók száma (18,5 ezer), de sok helyen drasztikusabb volt a visszaesés, Bekölcén, Ivádon és Újlőrincfalván 65 százalékos, Feldebrőn, Kálban és környékén 60 százalékos volt a visszaesés, Halmajugrán pedig egyenesen 90 százalékos, Tarnabodon majdnem 80 százalékos. A római katolikusok visszaesése a romák által jelentősen lakott településeken az átlagnál magasabb volt, ezeken a helyeken változatosan alakult a választ megtagadók aránya. Kivételes település Noszvaj, ahol gyakorlatilag nem volt csökkenés két évtized alatt (ott 2011-ben is szinte ugyanennyien vállalták katolikusságukat), igaz, a község népessége nem fogyott, sok volt a beköltöző, míg máshol a visszaesés összefügghet a népességfogyással, a vallásos időskorúak elhunytával.

A reformátusok fogyása 21 év alatt 38,3 százalékos volt, arányaiban ennél jóval nagyobb volt a visszaesés Nagyvisnyón és Szilvásváradon, valamint Átányban és Tiszanánán, nőtt a számuk viszont Eger, illetve Gyöngyös agglomerációs településein, azonban korántsem annyival, amekkora a fogyás a városokban volt. A kisebb keresztény egyházak főként a kisebb települési közösségben növelték híveik számát nagy arányban, de itt kicsi volt a bázis és a néhány fős emelkedés is soknak hat. Egerben viszont az egyéb keresztény egyházakhoz tartozók száma 300-ról 700-ra nőtt.