Szücsi a Vogueba, a noszvaji szilva pedig a köztudatba került + fotók

– A Heves Vármegyei Önkormányzat fontos feladatának tartja, hogy a kötelező feladatain túl egy olyan koordinációs szerepet is betöltsön, melyen keresztül összegyűjtse a térség értékeit és ezeket erősítse és bemutassa – mondta dr. Juhász Attila Simon szerdán, a Heves Vármegyei Értékkonferencián, az első alkalommal megrendezett értékfesztivál második napján. 

–  Eger kiemelkedő szerepet tölt be ismertségünkben világviszonylatban is, de számos olyan értékkel rendelkeznek kistelepüléseink, melyeket csak helyben, vagy szakmai berkekben ismernek. Ezért szerveztük a Nemzeti Művelődési Intézettel a Kulturális és Innovációs Minisztérium jóvoltából a Heves Vármegyei Értékfesztivált, hogy a megye, hazánk és a határon túli, Romániából és Lengyelországból érkezett vendégeink is megismerhessék ezeket – fogalmazott dr. Juhász Attila Simon. 

Antal Andrea, az Agrárminisztérium Hungarikum főosztályának vezetője arról beszélt, hogy ugyan a hungarikumokat kiemelt figyelem övezi, de számos figyelemre méltó eleme van a települési és vármegyei értéktáraknak. 

– Azt szeretném, hogy a kistelepülések értékei se vesszenek el. Szorosan kapcsolódnak tájainkhoz, kultúránkhoz, különlegesek, hiszen személyes kötődést jelentenek, és erősítik a helyi közösségeket. Ezért indítottuk el a Kossuth rádióban háromszor 200 részes Vármegyéről-vármegyére című műsorunkat is – részletezte a főosztályvezető. Kiemelte, hogy a vármegyei értéktárak működése nélkülözhetetlen, hiszen felöleli és bemutatja az adott tájegységek egyedi szokásait és történetét. 

– Szeretném megköszönni a településvezetőknek és a településen élő, annak hagyományait őrző embereknek, hogy éltetik és továbbadják a múlt egy-egy szeletét – hangsúlyozta Buzás Eszter Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Heves Vármegyei igazgatója. – A mi szakmánk akkor dolgozik amikor a többiek pihennek, de ezek az elkötelezett és lelkes emberek azok, akik ezeket az értékeket gyűjtik és éltetik. Munkájuk segített a két napos értékfesztivál létrehozásában is. Hiszen annyi minden van, amit meg kell mutatnunk magunkból – tette hozzá. 

A három oklevéllel díjazott település is bemutatta hagyományőrző tevékenységét a konferencián. Hordósné Kovács Krisztina Szücsi polgármestere bemutatta a település természeti környezetét, intézményeit, gazdaságát és értéktárát, melynek része például a helyi római katolikus templom, a helyi népviselet, a harangláb, a Pálos pince és kolostorrom, de a laska és a húzott rétes is.

– A Szücsi Népművészeti Egyesület támogatja a tavaly óta arany páva nagydíjas asszonykórusunkat, népdalaink szintén az értéktárunk részei. Büszkék vagyunk rá, hogy két éve sikerült egy népviselet fotózást is szervezni. Idén először hagyományőrző húsvétot is tartottunk, jövőre disznótoros farsangot tervezünk, mivel komoly hagyománya van a településen a disznótornak is. Idei büszkeségünk, hogy egy lengyel fotós képe a Szücsi szüreti mulatságról felkerült a Vogue honlapjára – mesélte.

Szabó Péter Noszvaj polgármestere elmondta, a települést már az 1200-as években feljegyezték. 

– Noszvaj gyümölcs kereskedő központ volt, híres volt a jó bora, s ma hazánk egyik legtisztább levegőjű települése. Erős a helyi identitás, a biodiverzitás, erre építünk. Van, hogy brit turisták jönnek denevér vagy lepke-lesre. Vannak több száz éves gyümölcsfáink, melyek állapotát szakemberekkel követjük nyomon. Noszvaj értékként kezeli a virágos, zöld településképet, épített örökségét. Vezérfonalunk a kulturális értek alapú gazdaságfejlesztés és a lassú, kulturális turizmus. A helyi szellemi örökséget építő közösségi programok szervezése évente 25 eseményt jelent. Mindig kutatás előzi meg az értékek köré épített programokat, innen tudjuk, hogy mindig is főztek lekvárt a faluban, s így éledt fel 20 éve a Szilvanap, a gyümölcs összeforrt Noszvaj nevével, mondhatni ez volt a Noszvaji szilvalekvár diadalútja – ismertette módszereiket a polgármester. Arról is beszélt, hogy úgy tárják fel az értékeket, hogy ezek fenntarthatóak-e és állandó attrakciók legyenek, ilyen volt például a meseút. Kiemelte, közel 120 ezer vendégéjszakájuk volt tavaly. Szeretnék, ha mihamarabb megvalósulna a Mátyás téri skanzen terve, egy eleme, a présházuk már készen van.

Parád polgármestere, Mudriczki József elmondta, hogy a határon túli értékmegőrzés szerinte kiemelten fontos feladat. 

– Településünk, klimatikus gyógyhely, gyógyfürdő több száz éve: 500 éves múltra tekintünk vissza. Kezdetben szegény jobbágyok lakta település volt Parád, de Markhot Ferenc megtalálta azt a timsó és vas tartalmú vizet, melyre a gyógyturizmus épül. II. Rákóczi Ferenc birtokában is volt a környék, ő üveghutát hozott létre. Már iskolás korban oktatjuk a hagyományőrzést. A Cifra istállókban megismerkedhetnek a 9 őshonos magyar lófajtával, s ismert a kocsimúzeumunk is. Sokak által látogatott az Erzsébet Park Hotel, s a Parádfürdői Állami Kórház melynek fő húzóága a rehabilitáció – mutatta be a települést.

A konferencián az értékmegőrzés módszertanáról is voltak előadások illetve  Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója beszélt a háromszéki értékfeltáró, népszerűsítő programokról, s bemutatták a Hargita Értéktárat is.