Újraélesztettek az egri egyetemen is

Hétfőn tartják az újraélesztés világnapját, az iskolák számára kiírt hétfői és keddi versenyen és bemutatókon pedig több egri és gyöngyösi intézmény is részt vesz. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem B épületének aulájában reggel nyolckor Fürné Mosoni Anita, a Gyógypedagógiai Intézet mesteroktatója magyarázta el az újraélesztés szabályait.

A legfontosabb lépés természetesen annak ellenőrzése, hogy lélegzik-e a beteg, vagy sérült. Ha nem, akkor kell hátára fektetni a pácienst, szabaddá kell tenni a légútjait, megkezdeni a keringés fenntartását. Eközben persze defibrillátor készülékért kell elmenni, ha van a közelben, illetve hívni kell a mentőket. Az újraélesztés közben két kézzel a szegycsontnál harmincszor nagy nyomást kell gyakorolni a mellkasra, hogy a vér a szív kamráiból a pitvarokba áramoljon, majd kétszer szájon, vagy orron keresztül levegőt kell befújni, azt követően ismét a mellkas kompresszió következik. Az újraélesztést folytatni kell a mentők kiérkezéséig, vagy amíg a beteg, sérült magához nem tér.

- Az újraélesztés világnapján a helyi Vöröskereszt csatlakozott az országos kezdeményezéshez, ilyenkor iskolák közötti verseny van, amelyben részt vesz az egyetem is. Itt a B épület aulájában, ha erre jár egy hallgató, oktató, s úgy érzi, szeretné megtanulni az újraélesztést, lehetőséget biztosítunk rá, s biztatunk is ár mindenkit. Az esetek többségében családi, baráti körben van szükség megtenni. Ezért is fontos megtanulni, hiszen borzaszó, amikor nem tudunk segíteni. Ha elsajátítanánk, olyan alapkészségek birtokában lennénk, amit mindenki képes megtanítani. Ha az eset nem megmenthető, nincs mit tenni, de a szakszemélyzetnek a legmegfelelőbb oxigénellátással adjuk át a pácienst, ezt tanítjuk a fiatalokkal – magyarázta Fürné Mosoni Anita.

Szerinte alapvetően a bátorságon múlik, hogy tud-e valaki segíteni, valamint azon a gondolaton, hogy ő képes erre. A tétlenségnél minden jobb.

- Sokan azt hiszik, hogy nem jó a technika, elrontanak valamit, de halálnál nincsen rosszabb. Legyünk bátrak, merjünk odamenni, megszólítani a bajban lévőt, megnézni, lélegzik-e, ezt biztonsággal mindenki képes megvizsgálni. Ha nem lélegzik, azonnal kell cselekedni. Sokan a mobilt előkapják, segítséget hívnak, de a köztes időben ott kell lenni és cselekedni, hogy az agy oxigénellátása megfelelő legyen. Ha életben marad a kliens, ne egy cserép virág legyen, akit gondoznak, hanem visszatérjen a való életbe és akár teljes egészségben élhessen tovább – fejtette ki Fürné Mosoni Anita.

A mestertanár szerint vannak országok, ahol egészen picikkel, 3-4 évesekkel tanítják azt, hogy ha az aki vigyáz rájuk nem mozdul, nem ébreszthető, oldalra fordítják. Nálunk is van kezdeményezés arra, hogy az óvodás gyerekeket ilyen minimális ellátási formára tanítsák. A kisiskolás kortól kezdve nagyon fontos ennek az ismeretnek az elsajátítása.

- A jogosítvánnyal rendelkezők reméljük jól és hatékonyan meg is tanulják az újraélesztést, ezt szinten kell tartani. A gond az, ha valaki levizsgázik, nem meri utána végezni. Itt, az egyetemen a pedagógus képzésben a pedagógus jelöltek mindegyike tanul ilyen ismeretet, a kisgyereknevelők, óvodapedagógusok, tanítók részt vehetnek ilyen kurzuson. A gyógypedagógusoknak külön képzés van, amelyet továbbfejlesztve speciális területekre evezünk. Egy pedagógusnál fontos, hogy ha megkapja a gyereket, olyan egészségben tudja visszaadni a szülőnek – fogalmazott Fürné Mosoni Anita.

A szakember elárulta, ő baleseti műtőben dolgozott, hosszú ideig sok újraélesztést végzett kórházi körülmények között. Kettő laikus esete is volt, amikor nem kórházban volt szükség reanimációra. Bár alapbetegsége miatt egyik személy sem volt menthető, kitűnő oxigénellátásban adta át a mentőknek. Ezeket nem kudarcként élte meg, hiszen ha lett volna esélyük a betegségük miatt, megmenthetők lettek volna.

A jelenlévő hallgatók közül Novák Csenge volt az első, aki a versenybe bekapcsolódva végigcsinálta az újraélesztési feladatot az ambu babán. - Miskolcon voltam úszómester, ott végeztem a képzést, ott tanultam meg a szabályokat, de van jogosítványom is és egészségügyi középiskolába jártam, ahol volt elsősegély óra. Élesben szerencsére nem volt szükségem még az újraélesztési ismeretre – mondta Novák Csenge, aki fölelevenítette, utcán csak egyszer kellett segítenie, amikor valaki rosszul lett, mert leesett a vércukra, vagy a vérnyomása. Úszómesterként sem kellett szerencsére újraélesztenie. Bár a félsz benne volt az elején, hiszen bármikor történhet baj, amikor tényleg odafigyel az ember, maikor körbemegy a medencén, akkor nem történik semmi probléma.

- Azért lenne fontos tudni újraéleszteni, hogy többen is tudjanak segíteni egy esetnél, ne egymásra várjanak. Fontos egyből megkezdeni a munkát, mert a másodpercek is számítanak egy ember életében. Nagyon nehéz volt egyébként, rettentő sok kardio kell hozzá, erős fizikum, jobb, ha több ember is csinálja, mert fárasztó. Míg valaki felhívja mentőket és ők kiérnek, az 15 perc is lehet, az alatt rettentően kifárad az ember – fejtette ki Novák Csenge.

Szerinte embertől függ, hogy mennyire érzi úgy, hogy segíteni akar, vagy mennyire ijed meg, esetleg mennyire tart az ember közelségétől. Ha valaki megijed, nem biztos, hogy odamegy, ha erős marad lelkileg, akkor igen.

A gyógypedagógia szakos hallgató elmondta, imádja a kisgyermekeket, ezért kisgyereknevelő szeretett volna lenni, emiatt tanult részben egészségügyi iskolában is. Mivel úgy látta, a gyógypedagógiai területen jobb elhelyezkedési esélye van, ezt választotta. Nekik van anatómia órájuk, hiszen a különböző mozgásszervi betegségek, sérülések, a logopédusok esetében a szájüreg problémái miatt szükségesek az ilyen ismeretek számukra. Ezen kívül orvosi szakvéleményeket is kell tudniuk értelmezni, tudniuk kell, miről beszél az orvos, ismerniük kell a latin kifejezéseket is.