Az űrhajósjelöltek a hatvani Boschból indultak

A HUNOR Magyar Űrhajós Programnak köszönhetően két elhivatott mérnök nyithat új fejezetet 44 év elteltével a hazai űrhajózás történetében. Mindketten a Boschnál kezdték karrierjüket, és rövidesen együtt vesznek részt az űrhajós kiképzés utolsó, egyesült államokbeli fázisában. Az innovatív gondolkodás és az újdonságba, folyamatos változásba vetett hit meghatározó szerepet tölt be a nemrég kiválasztott Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós életében. A Bosch Magyarország Podcast tizedik, jubileumi adásában a kiképzés legnehezebb és legizgalmasabb pillanatait osztják meg a hallgatókkal, és szó esik a magyar űrhajós küldetés részleteiről is. A podcast szakértő vendégeként Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ csapatvezetője pedig betekintést enged a vállalat űripari fejlesztéseibe is – közölte a Bosch.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula élete az elmúlt két évben gyökeres fordulatot vett. Az utóbbi hetek egyik legnagyobb híre volt, hogy Tibor kutatóűrhajósként, Gyula pedig tartalékos kutatóűrhajósként képviselheti Magyarországot a nemzetközi küldetésben. A Bosch podcastjának legfrissebb adásából kiderül, hogy a két mérnököt nemcsak az álmaik, a közös cél és küzdelem köti össze: korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani járműelektronikai telephelyén. Gyula 10 évig erősítette a Bosch helyi csapatát, míg Tibor a Hatvanban töltött évek után a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője mellett dolgozott. A Bosch Magyarország podcastjának jubileumi adásában Kapu Tibor kutatóűrhajóssal, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóssal, valamint Orbán Aladárral, a Bosch csapatvezetőjével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.

A következő magyar űrhajós kiválasztását nagy érdeklődés övezte hazánkban. A Bosch friss podcastjából megtudhatjuk, hogy a HUNOR-program egyik fontos célja a kutatás-fejlesztés: a kiválasztott űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel vesz részt a küldetésben. A magyar űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén űripari referenciát szerezhetnek, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek.

 – mutat rá Cserényi Gyula.

A Bosch is széleskörű űripari referenciával rendelkezik: bár nem ez a fő profilja, a vállalat már a nyolcvanas évektől részt vett az űrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben – tudhatjuk meg a podcastból. A Bosch többek között egy műholdstabilizáló rendszert, az elmúlt években pedig a Mars-helikopterben található szenzort fejlesztett ki, ami eredetileg a mobiltelefonokhoz készült, ám az űrben is bevethető.

A jelenleg egyik legizgalmasabb és hatalmas potenciált jelentő, űriparhoz kapcsolódó Bosch-fejlesztés a Soundsee, amely a Nemzetközi Űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és a mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket – árulja el a podcastban Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának csapatvezetője.

Az űrkutatás története során több olyan termék is született, amely az életminőségünk javítását segítette elő, ilyen volt például a karcmentes lencse, vagy a vezeték nélküli fülhallgató – hangzik el a podcastban. A különböző speciális bevonatok, valamint a miniatürizálás területén is hatalmas fejlődés történt, hiszen az űrutazások során a magas költségek miatt fontos szempont a lehető legkisebb méret és a minimális súly, mondja el Cserényi Gyula. A Nemzetközi Űrállomás két speciális jellemzővel bír, ami egyedülálló a tudomány számára: ez a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás, így a magyar kutatások és eszközök is ebben az egyedi környezetben „vizsgáznak” majd.

A HUNOR-program 5 alapkísérlet köré épül: gyógyszereket tesztelnek, „felrepül” az űrbe egy speciális, holdkőzetet szimuláló anyag, valamint az űrorvoslás területén is zajlik majd átfogó kutatás. Emellett mérik az űrhajós egészségügyi paramétereit, vizsgálva a szervezet reakcióit, továbbá a kutatások között fontos szerepe van a sugárzás mérésének is. „Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt, amelynek továbbfejlesztett verziója a mai napig alapműszernek számít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén” – emlékeztet Kapu Tibor a Bosch podcastban. És végül, de nem utolsósorban a program részeként olyan, minden részében ehető növény kifejlesztése is a célok között szerepel, amely az űrben tapasztalható extrém körülményeket is kibírja.

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről is izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából. A jelentkezők kognitív képességeit, térlátását, memóriáját több körben is tesztelték, átfogó pszichológiai, majd minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálatsorozaton kellett részt venniük. Akik mindezen túljutottak, azok számára következett a Gripen-repülés, ahol a szervezetük G-terhelésekre adott reakcióját vizsgálták. Ezt követték az alvás- és ételmegvonással járó, a külvilágtól teljes izolációban zajló tesztek, majd az USA-ban zajló tréningek.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula a podcastban az idáig vezető útról és személyes fejlődésükről is beszélnek: a Boschnál eltöltött éveik alatt olyan kompetenciákat – így például a kommunikációt, a csapatmunkát, és a változásmenedzsmentet – sajátítottak el, amelyekre a kiképzés során is nagyban támaszkodhattak.