3 órája
Az űrkutatásban veszik hasznát az EKKE kutató szabadalmának
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatójának az űrkutatási munkát egyszerűsítő szabadalmát jegyezték be. A kutatás a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósult meg, a szabadalom tulajdonosa az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
Dr. Gucsik Arnold, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kara Fizika Tanszékének egyetemi docense örömmel jelentette be, hogy a "Planetáris lumineszcens spektroszkópia alkalmazása a sokk-metamorfózis tanulmányozásához" című szabadalmát bejegyezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Forrás: uni-eszterhazy.hu
„Ennek kapcsán október 1-jén egyetemünkre látogatott Prof. John Spray, a kanadai University of New Brunswick geológus professzora, hogy tájékozódjon az új találmányról, illetve a további együttműködésről egyeztessen. A kanadai kutató egyedülálló adatbázist hozott létre a Föld összes fellelhető meteoritkráteréről, évtizedek óta végzi ezek elemzését, feltárását. Az űrkutatásban használható új eszköz lényege, hogy az űrből származó mintákat alacsony teljesítményű lézersugárral, illetve nagyenergiájú elektronokkal „bombázzák”, majd detektálják az eredményt. A cipősdoboz nagyságú, hordozható műszer óriási előnye, hogy a mintákat roncsolásmentesen lehet vizsgálni, hiszen az űrben az „anyaggyűjtés” igencsak körülményes és költséges az elképesztő távolságok és a szélsőséges hőmérsékleti értékek miatt.” – írta az eszközről az egyetem.
Az új találmány segítségével komplex vizsgálat végezhető, többek között a kőzetek ásványtani összetételére, hőmérséklet- és nyomásértékeinek alakulására, valamint szerkezeti jellegzetességeire vonatkozóan. Ebből a szakemberek következtethetnek a kőzetek korára, kémiai összetételére, feltárhatják a „történetüket”.
Nemzetközi viszonylatban is hatalmas jelentősége lehet a találmánynak, hiszen az Európai Űrügynökség (ESA) éppen ma, 2024. október 7-én indítja útnak a Hera űrszondát, amelynek célja, hogy minél több adatot gyűjtsön a Földet körülvevő, potenciálisan veszélyes kisbolygókról. A Herán lévő speciális „kamerával” messziről, leszállás nélkül készíthetnek majd felvételeket az aszteroidákról, ezáltal információt gyűjtenek azok kémiai-fizikai összetételéről.
A Hera-program előzménye, hogy 2022-ben a NASA által útjára bocsátott DART űrszonda tervezett ütközést hajtott végre a Didymos nevű aszteroida Dimorphos elnevezésű holdjával azért, hogy tesztelje a „kinetikus becsapódásnak” nevezett bolygóvédelmi technikát. Dr. Gucsik Arnold elmondta, a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) kutatóival együttműködve dolgoznak a találmány továbbfejlesztésén. A műszernek szerepe lehet a Hera űrszondáról előreláthatólag 2026 közepén visszaérkező adatok kiértékelésében. Emellett az esetleges földi felhasználásán is gondolkodnak, hiszen akár a kőolaj-, drágakő- vagy érckutatáshoz is hasznos lehet.
Főoldali képünk illusztráció, forrás: uni-eszterházy.hu
