Egy fordulatos évezreden kalauzol keresztül az egri vártörténeti kiállítás +fotók, videó

– 1552. október 17-én tehát a törökök feladták az egri vár ostromát és elhagyták a várost. A győzelem emlékére október 17-e minden évben az Egri Vár Napja. Ez nem csak az egri emberek, hanem minden magyar büszkesége – mondta dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója csütörtökön az egri a várban. A vár napján minden évben megkoszorúzzák Dobó István várkapitány sírkövének eredeti fedlapját a Hősök termében.

 – Eltelt 472 év a magyar történelem egyik legnagyobb hőstette óta. Ha a védők akkor feladják, akkor az ország erdélyi utánpótlása elveszik, Kassai és a gazdag bányavárosok felé nyitva lett volna az út a törököknek.  Az egri csillagokban Gárdonyi Géza nem csak az eseményeket, hanem a korabeli társadalmat is bemutatta. A regény erősíti a nemzeti identitást, hatására növekedett az érdeklődés a történelem iránt. Mi is évtizedek óta azon dolgozunk, hogy ezen diadal történetét közérthetően átadjuk – mondta a várigazgató, majd kiemelte, hogy a vár történetét bemutató, felújított, kibővített tárlat is csütörtöktől látható újra a vármúzeumban. 

– Megtiszteltetés, hogy a kormány nevében köszönthetem az ünneplőket – mondta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

– Ahol a hősöket nem feledik, ott mindig születnek újak. Az egri várvédők az akkori világ legerősebb hadserege ellen álltak ki. Ám nem ez az egyetlen Dávid és Góliát harc a magyar történelemben. Az '56-os hősök épp úgy az akkori világ legerősebb hadserege, a szovjetek ellen álltak ki. És mi, Egerben és Magyarországon nem feledjük a hősöket. Tiszteljük őket és emlékezünk rájuk – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy a kormány segíti a várost a  hősök emlékének ápolásában, ezt szolgálják a szerdán avatott okos parcellakövek, a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program és a Magyar Géniusz Program, melyen keresztül 110 millió forint szolgálta a kiállítás megújulását.

– Az egriek egy elképesztő vagyon birtokában vannak, őrzik a nemzeti identitás egyik sarokkövét. Látjuk, hogy Eger büszke erre az örökségére. A hősök helytállása a válasz arra, hogyan maradtunk fel több mint 1000 éve Európában – mondta.

Az egri várvédő hősök a nemzeti identitást erősítik

– 472 esztendeje a török feladta a vár ostromát. Ha a falak mesélni tudnának, biztosan erről a napról regélnének. A kövek szótlanok, de Gárdonyi halhatatlan műve elmeséli a hősök történetét. Mi egriek mind tudunk egy egy személyes történetet kötni ehhez a helyhez. Már gyermekként büszke voltam rá, hogy olyan helyen élhetek, ahol hős elődeink megvédték a hazát – fogalmazott Gömöri László Eger alpolgármestere.  

A beszédek után megkoszorúzták a Dobó-síremlékét, az önkormányzatok, a helyi intézmények, a rendőrség és a katasztrófavédelem, a civil szervezetek is főhajtással tisztelegtek a várkapitány előtt. Majd dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője szólt a megemlékezés után a megújult kiállításról. 

– Az egri vár történelme leképezi az országunkét – mondta. Kitért arra, hogy a vár Mátyás király alatt élte fénykorát, ekkor épült a palota épülete és a székesegyház is a várban. Kitért arra, hogy nem tudjuk, Pyrker János érsek tevékenysége nélkül a vár kultusza ma is ilyen erős lenne-e. Ő volt az, aki újra szakrális hellyé tette a várat, fáklyás menetet, istentiszteletet tartott.

– Minket, akik itt élünk, méginkább kötelez az örökség, hogy példát mutassunk a hétköznapokban. Köszönhetően Magyarország Kormányának és a közreműködő szakembereknek, hosszú idő után újra megnyílik az egri vár történetét bemutató kiállítás. Mi mást is kívánhatnék, minthogy minél több család látogasson el, ismerje meg – mondta.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke, és a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy gyermekkorától egyfajta álomképként tekintett a város történelmére, kisiskolásként az első szerelme az Egri csillagok Vicuskája volt. 

– Az Egerről alkotott kép viszont felnőtt életemben is megmaradt. Nemes irigységgel, de irigylem az egrieket. Jó lehet olyan helyre születni, ahol besűrűsödik a történelem. Ám csak az a múlt jelent felhajtóerőt, amit meg is élünk – ebben segít a Dobó István Vármúzeum – mondta. 

Dr. Kristóf Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet docense nyitotta meg a kiállítást.  

– Aligha van olyan magyar, akiknek az egri vár ne ugyanazt jelentené: közös múltunk, örökségünk részét, az önfeláldozás jelképét. az elmúlt másfél évszázadban megteremtődött az egri vár kultusza. A várhegy épületegyüttese már 1000 éve utalja az Eger-patak völgyét. Tanúja változó világunknak, s mindig megtalálja szerepét az illékony körülmények között is. A középkorban kiépülő székesegyház és püspöki rezidencia nem csak szellemi központ volt, hanem a környék kereskedelméé is. A város gyakran vált országos jelentőségű események színterévé, elszenvedőjévé. A tatárjárás után folyamatosan kiépülő püspökvár nem kizárólag katonai céllal készült, a XXV. század végére egy elegáns, késő gótikus egyházi központtá nőtt. A sors fintora, hogy néhány évtizeddel később hadászatilag is elavulttá vált, elvesztette korábbi funkcióját és a végvár rendszer kulcsfontosságú tagja lett. Az elődok anyagi ráfordítása, tudása hirtelen feleslegessé vált az oszmán fenyegetés idején – mondta. Felidézte, az átépítéseknek hála 1552-ben képes volt a vár megállítani a szultáni seregeket. A hadi praktikum átalakította a várat és teljesen eltüntette a lenyűgöző anyagi kultúrát. 1596- után is megfordult a világ. Újra közigazgatási központként élte meg a békés évtizedeket a vár, de immár az Oszmán Birodalom részeként, kultúrájuk beépült a hétköznapokba, részben kicserélődött a lakosság.

–  Utoljára 1710-ben, a Rákóczi szabadságharc idején ostromolták a várat, aztán elvesztette hadászati funkcióját. A XVII. század építő püspökei a völgybe helyezték át központjukat, s a romokon felépült a pompás barokk városmag, a vár romjai pedig idővel torzóként emelkedtek fölé. A XIX. században aztán a múlt megismerésének vágya ösztönözte Pyrker érseket a romok rendbehozatalára – mondta. Felidézte, hogy Gárdonyi regénye nyomán aztán bekerült a köztudatba a nemzeti emlékhely, de a gazdasági érdekek még felülírták az örökségvédelmet: az Eger-Putnok vasútvonal máig keresztülhalad a váron. Elmondta 1925-től kezdődtek az első amatőr feltárások, de később internálótábor is működött  a várban, ahol csak 1958-óta nem állomásozik katonaság: ekkor jött létre a Dobó István Vármúzeum is. A tudás a várról máig bővül, folyamatosak a feltárások, éppen ennek köszönhető, hogy a vártörténeti kiállítás immár technikailag és tartalmában is megújulva várja, hogy megmutathassa a helyieknek és a látogatóknak az elmúlt ezer esztendőt.

A megnyitó után kurátori tárlatvezetések indultak a Dobó István Vármúzeum muzeológusaival. Az Egri Vár Napja családi és ismeretterjesztő, szórakoztató programjai egész nap zajlottak.