Okos parcellakövek hirdetik Egerben nagyjaink nyughelyét

– Megtisztelő szót emelni a magyar irodalom egyik legfényesebb csillagának nyughelyénél – mondta Vágner Ákos, Eger polgármestere az egri várban Gárdonyi Géza síremlékénél szerdán. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), a Dobó István Vármúzeum és a város önkormányzata közös ünnepségsorozaton avatott fel 3 okos parcellakövet és emlékezett meg az Egerben nyugvó történelmi, irodalmi személyiségekről. A NÖRI 2022-ben úgy döntött, fizikailag is megjelöli azokat a temetkezési helyeket, ahol nemzeti sírkert részeként védett sírok találhatóak. Az okos parcellakő rajta egy QR-kóddal az intézet honlapjára mutat, azon belül is az adott temető védett sírjainak listájára és a benne nyugvó személyek életrajzaira. Emellett a temetőben található információs térképeken is bejelölték a védett sírok pontos temetőn belüli elhelyezkedését, ezzel is megkönnyítve az oda látogatók tájékozódását. Egerben a várba, a Hatvani temetőköz és a Kisboldogasszony sírkerthez került 3 ilyen kő.

– Szelleme műveiben él tovább, gondolatai gyökeret vernek minden magyar lelkében, útmutatóul szolgálnak sokunk számára –  méltatta az írót a polgármester. 

– fogalmazott.

Dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum Igazgatója arról beszélt, hogy Gárdonyi 1922. október 30-án 59 évesen hunyt el, a sáros saját halottjának tekintette, a Bebek bástyán temették el.

Okos parcellakővel a nemzeti emlékezetért

– Az Egri csillagoknak több kiadása is született, ezek között különbségeket is felfedezhetünk. Erről a vármúzeum és a Bródy Sándor Könyvtár 2022-ben jelentetett meg tanulmányt, abban mind a 4 kiadás együtt olvasható. Mind a mai napig generációkon átívelő közös ismeretet, tudást ad Dobó István várkapitány és az egri hősök nemzettudat erősítő diadalához. Eger és az egri vár nem lenne ismert ma annyira messze földön, ha Gárdonyi nem írja meg a regényt. Nem szabjával állt ki a magyar nemzet és kultúra megőrzéséért, hanem tollal, tintával – mondta. Hozzátette, a mai digitalizált világ lehetőségeit ki kell használni a nemzeti emlékezet gondozása során is.

A beszédeket követően megkoszorúzták Gárdonyi Géza sírját, majd a várból a  Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőbe vonultak, ahol az 1848-as szabadságharcban harcoló Cserey Ignác honvéd ezredes felújított síremlékét koszorúzták meg, s a második parcellakövet is felavatták.

– Mától 68 helyen állnak okos parcellák. Maga a kő kicsi, de jelentősége annál nagyobb. Jelzőoszlopok, melyek azt üzenik, olyan személyek nyugszanak itt, akik a nemzet történelmében kiemelkedőt alkottak – mondta Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója. Az első Keszthelyen a Szent Miklós temetőben volt, 2022-ben. A NÖRI ezelőtt 65 helyen telepített okos parcellakövet, ez a szám nőtt további hárommal Egerben. A főigazgató elmondta, közel 700 temetkezési hely esik a nemzeti sírkert kategóriába. Szeretnék, ha néhány éven belül mindegyiknél lenne okoseszközzel leolvasható információs parcella. Elmondta, ezek a sírhelyek nem felszámolhatóak.

Ismertette, hogy a nemzeti sírkert védettségi kategóriát Magyarország Kormánya hozta létre 1999-ben azon országhatáron belül található sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. E kategóriába történő sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé. A nemzeti sírkert intézménye jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazánk történelmének jelentős alakjai méltó helyet foglalhassanak el a kollektív nemzeti emlékezetünkben, egyszersmind felhívja a figyelmet e személyek munkásságára, akár tanító célzattal is, nem utolsó sorban pedig segítse az emlékezést, illetve azt, hogy nemzetünk nagyjai ne vesszenek a feledés homályába. Kifejtette, a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programban ebben a tanévben 80 ezer diák látogat el kiemelt történelmi emlékhelyekre kormányzati támogatással. A Sorsfordítók című animációs sorozat nemzetünk nagyjait mutatja be, idén a forradalomhoz kapcsolódó 5 személyt.

– A Nemzeti Sírkert azonban sokkal több mint a hivatalos megfogalmazás, hiszen olyan személyek nyughelyei ezek, akik példát mutattak hősiességből, hazaszeretetből, elhivatottságból, kitartásból. Hozzájárultak ahhoz, hogy mi magyarok itt a Kárpát-medencében 1000 éven át megmaradhassunk – mondta. Kifejtette, számos történelmi emlékhelyet avattak föl és újítottak meg az elmúlt években. Kiemelte, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója kiváló alkalom, hogy átadják Cserey Ignác felújított síremlékét.

– Amikor sírok között állunk, halottainkra emlékezünk – az emlékezés azonban nem mindig fájó. Hőseinkre, nemzetünk büszkeségeire az emlékezés fennkölt és erőt adó, az ő múltbéli példájuk kihat jelenünkre. Ennek őrzése, átörökítése a jövőnket is építi, nemzeti ügy – mondta dr. Pajtók Gábor Eger és térsége országgyűlési képviselője. 

–  Már a temetők bejáratánál jelzik, hogy itt nyugszik valaki nagyjaink közül. Az okos eszközön keresztül a hősök üzenete eljut a felhasználókhoz. Nekünk magyaroknak ezer éves államunk van. Azt, hogy nemzetünk nem tűnt el a törtlénelem viharában, azt kiemelkedő honfitársainknak is köszönhetjük. A szabadságharc idején Egerből, Heves vármegyéből sokan szereztek nevet maguknak bátorságukkal. Cserey Ignác az elsők között jelentkezett az önálló magyar honvéd seregbe tapasztalt kapitányként – idézte föl.  Cserey Ignác a Budai 2-ik Honvéd Zászlóalj első parancsnoka volt, az ünnepségen a zászlóalj is részt vett.

A beszédek után Balázsi Zoltán bardoci református lelkész megáldotta a sírt. Végül a résztvevők és az egri intézmények, civil szervezetek és a Fertálymesteri Testület tagjai közösen koszorúzták meg Lenkey János honvéd tábornok sírját a Kisboldogasszony temetőben, ahol a bejáratnál szintén egy parcellakő hirdeti a tábornok nyughelyét.