A szakképzést folytató iskolák felé terelnék a diákokat

Az Egerben zajló 26. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia első napjának délutáni programjában a köznevelésről, a szakképzésről és annak jövőjéről volt szó. A köznevelés nevelési funkcióiról dr. Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára beszélt. Kifejtette, az elmúlt években megváltoztak a családok és a gyerekek is, amelyekhez a nevelési intézményeknek is alkalmazkodniuk kell. Új gyerekkép jött létre, változnak a gyerekek képességei és készségei – a covid után például romlottak a beszédképességek –, de az ismeretek és a tudásátadásban is alkalmazkodni kell ehhez. A környezetben is vannak módosulások, a digitális eszközök a családban is szerepet kapnak ami a gyerekek idegrendszerének fejlődésére is hatást gyakorolnak. A társadalmi trendek is változnak, de míg a helyettes államtitkár szerint ezek azt üzenik, nem számít a vallás és a nemzetiség, a magyar kormánynak ezzel ellentétes az álláspontja és pont ezeket erősítené. A köznevelés terén a szemléletformálást is elsődlegesnek tartják, az intézményeknek is támogatniuk kell szerinte a nevelésben a családokat. Szerinte a készség- és képességformálásban szerepe kell, hogy legyen a differenciálásnak, új ismereteket kell átadni és meg kell ismernie a gyerekek világát (és a rájuk leselkedő veszélyeket) a pedagógusoknak. Szintén fontos a mesterséges intelligencia, a társadalmi értékközvetítés és identitás erősítés.

Balatoni Katalin a nevelési feladatok közt említette az erkölcsi nevelést (hit és erkölcstan), a fenntarthatóságot és környezettudatosságot, a testi és mentális egészséget (mindennapos testnevelés, telefonhasználat korlátozása), a társadalmi szerepvállalást (50 óra közösségi unka), a hazaszeretetet, a művészetet (művészeti oktatás) és a pénzügyi tudatosságot (témahetek).

Kézen fogni a veszélyeztetett gyerekeket

Pölöskei Gáborné, az Innovatív Képzéstámogató Központ Nzrt (IKK) stratégiai főigazgatója a szakképzésről adott elő, elmondta, szeretnék, ha minél nagyobb arányban mennének a fiatalok a szakképző intézményekbe és válnának jól képzett munkaerővé. Beszélt a mérések szerepéről, amelyeket alkalmazva felzárkóztathatók a lemaradók, csökkenthető az iskolaelhagyás. A tehetségeket is gondoznák ebben az intézménytípusban, szeretnék elérni, hogy a diplomás műszaki és pedagógusi pályára is technikumokból induljanak a diákok. Szerinte kedvezőek a felsőoktatási továbbtanulási számok, s az első technikumi évfolyamok kifutásával javulni is fognak. Az okleveles technikusképzést sok iskola szeretné elindítani, de ehhez fel kell nőniük az iskoláknak. Remélik, ezeknek köszönhetően a diákok úgy választanak szakmát, hogy nem csak bejutnak egyetemre, el is végzik azt és a választott szakmában fognak dolgozni is.

Pölöskei Gáborné szót ejtett a rugalmas tanulási utakról (dobbantó osztály, műhelyiskola) is, amelyek részszakmákhoz juttatják a lemorzsolódás által veszélyeztetett fiatalokat. Arra biztatta az általános iskolákat, hogy a még nem végzett 15 éveseket adják át a szakképzőknek, ahol felzárkóztatják őket, később pedig szakmát is tanulhatnak. A stratégiai főigazgató szerint a célok eléréséhez jó pedagógusok, oktatók kellenek, ezért fejlesztenek digitális tananyagokat és szerveznek továbbképzéseket.

Új feladatok az Oktatási Hivatalnál

A 25 éves Oktatási Hivatal új feladatairól Brassói Sándor elnök beszélt. Előbb a kompetenciamérés digitalizálását mutatta be, amely segítségével kevesebben maradnak ki a felmérési folyamatból és több tantárgyban tudnak adatokhoz, elemzésekhez jutni a döntéshozók, az iskolák, a pedagógusok és a gyerekek és szüleik is. Az idei fejlesztéseik közé tartoznak az üzenetküldési újítások, az OKTV adminisztrációi, a KIR nyilvántartó rendszer. Új feladatként megkapták a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, a Nemzeti Alaptanterv-képzést, a fenntartók ellenőrzését, a pedagógus továbbképzést.

Oktatókat képeznek tovább

Hudacsek Lászlóné, az IKK Nonprofit Zrt. szakmai igazgatója szerint feladatuk az, segítsenek abban, hogy megváltozzon a rendszer, a tanárok ne csak ismeretet adjanak át, oktatók legyenek, a gyerekek passzív befogadóból aktívakká, kezdeményezőkké váljanak, az elmélet és a frontális munka helyett projektmunka és gyakorlat domináljon. Ehhez továbbképzik az oktatókat, tanácsadó hálózatokat alakítanak ki, szakmai anyagokat készítenek és rendezvényeket is szerveznek. Az elmúlt két évben a munkacsoportokból ténylegesen hálózatok váltak több ágazatban is, szakmai anyagok készültek a sikeres tanulói vizsgákhoz, számos, akár csupán tíz órás továbbképzést indítottak online is, vagy éppen egy órás webináriumokat tartottak. Rengeteg digitális tananyag készült, amellett új minőségirányítást vezetnek be, most keresik a külső értékelőket.

Két svájci finanszírozású program kezdődik a szakképzésben, 4,5 milliárd forintból a hátrányos helyzetű régiókban, így Észak-Magyarországon is. Az egyikből a szakmai oktatás és vizsga módszertani megújulását finanszírozzák minden szakképzéssel foglalkozó iskolában, a hátrányos helyzetű tanulók mentort kapnak. A másik a pályaválasztást, pályaorientációt szolgálja az általános iskolákban a cégek bevonásával.

Integrált természettudományos tárgy

Hajnal Gabriella, Klebelsberg Központ elnöke Korszerű eszközök az oktatásban címmel tartott előadást. Szerinte alsó tagozatban rugalmas órakeretekre és időbeosztásra van szükség, valamint a manuális eszközök használatára, sok pedagógus talál ki játékokat, ezekből lehetnek jó gyakorlatok máshol is. Felső tagozatban szerinte az integrált természettudományos oktatás fontos, így lehet megfogni a diákokat és középiskolában már jobban fogadják a külön tantárgyakat.

Az uniós forrásból kiadott laptopokról elmondta, idén adják ki az utolsó adagot, s véleménye szerint nem otthon kell tárolni őket, hanem a tanároknak igen is használtatniuk kellene azokat a tanórákon. Elmondta, 180 hátrányos helyzetű iskolában alakítottak ki okostantermeket, amelyeket bármilyen óra megtartására lehet használni. Szerinte kérdéses, hogy a mesterséges intelligencia mennyire nehezíti meg a számonkéréseket. Mivel elég gyorsan adnak választ a kvízkérdésekre, valószínűleg nagyon. A korszerű eszközök közt említette a darts matekot, illetve számos, órákon használható applikációt. A társadalmi felelősségvállalás jegyében működik Tanítsunk Magyarországért program, amelyben egyetemisták mentorálnak általános iskolásokat, de szerinte középiskolásokra is lehetne bízni ilyen feladatokat.

A gyerekeknek is vannak elvárásaik

Dr. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke Változó világ – Versenyképes szakképzés címmel adott elő. Célként említette a munkaerőpiacot kiszolgáló képzéseket, s azt, hogy mindenki találja meg magának a megfelelő képzést. Megkérdeztek vállalkozásokat, melyek a legfontosabb készségek egy szakmunkásnál, ezek szerint az analitikus és kreatív gondolkodás, az MI használata, a vezetői képességek megléte, az ellenállóképesség és rugalmasság, agilitás, a kíváncsiság és tanulás, a technológiai műveltség, a tervezés, a motiváció és önismeret, az empátia.

Ő is kitért a kompetenciamérésre és a bemeneti átlagokra, szerinte utóbbiak nem változtak a szakképzésben, előbbiek viszont javultak. Ez azt jelenti, megtalálják a helyüket a fiatalok, ezért fontos, hogy célt, boldogulást adjanak nekik. Az okleveles technikusképzésre szerinte a legjobbaknak kell menniük, akik aztán egyetemen is megállják a helyüket. A szakképzésben a gyenge tanulóknak kell kezet nyújtani és segíteni őket, hogy olyan szakmához jussanak, amire van kereslet. Ehhez kellenek olyan ösztönzők, mint az Apáczai ösztöndíj, vagy az esélyteremtő program, amiben egy tanár választhat mentorált diákot. A szakképzésben fontos az együttműködés, az iskola mellett az iparkamara, az önkormányzatok, a vállalatok is részt vállalnak. A duális képzéssel a diák és a munkaadó is nyer szerinte, a tanulók tapasztalatai jók ezzel kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy min kell változtatni sz iskolákban, ezek a higiénia és a mentális higiénia, illetve a közösségi terek megléte. A diákoknak van elképzelésük a jó munkahelyekről is, a szakmunkások (a gimnazisták és egyetemisták nem) egyértelműen elvárják, hogy modern technológiákkal dolgozhassanak.