Volt, hogy igazi sírásba és csetepatéba fulladt az egri próbafolyamat +videó

Már a végső simításokat végzik a Gárdonyi Géza Színház művészei, a GG Tánc Eger társulatával és számos gyerekszereplővel a november közepén az egri színpadra kerülő Valahol Európában musicallel. A próbafolyamat kulisszatitkait, a film és musical párhuzamának érdekességeit egy pódiumbeszélgetésben árulta el a színdarab rendezője és színészei a beszélgetőtársnak Vass Juditnak.

Újabb pódiumbeszélgetésre hívta az színházszerető közönséget a Gárdonyi Géza Színház. A találkozás apropója ezúttal az egri teátrum soron következő premierje a Valahol Európában című musical volt. A színdarab rendezője Bal József beszélgetőtársának Vass Juditnak elárulta: a film, illetve a musical kulcsszereplője valós személyről lett mintázva, Sztehlo Gáborról, aki 1937-ben Finnországban tanult pedagógiát. A vészkorszakban tért haza Magyarországra és zsidó gyermekeket próbált úgy megmenteni, hogy összegyűjtötte őket Weiss Manfréd egyik budai villájában. Gaudopolisnak nevezték el  a helyet, ahol Sztehlo Gábor 1945-ig vigyázott az árva gyerekekre. A világháború után hasonló rendszerben a magyar katonaárvákat is segítette. Bal József úgy fogalmazott: Gaudopolis a mai napig példátlan vállalkozás, amely egy gyerekköztársaság volt. Ebben a sajátos rendszerben a gyerekek maguk választottak vezetőket, például minisztereket, és volt saját pénzük is, mígnem 1949-ben államosították a közösséget. Bal József szerint a musical mintájául szolgáló 1947-es film Sztehlo Gábornak állít emléket. A rendező szerint a másik érdekesség, hogy a film több szereplője a valódi Gaudopolis lakója is volt.

A musical próbafolyamataival kapcsolatban elmondta: nehéz időszakon vannak túl, nagy kihívás volt a gyermekek kiválogatása, színpadra szocializálása, hiszen nem kamaszokról van szó, hanem 8-12 éves gyermekekről, akiknél még egybemosódik a játék és a komolyan vett színpadi létezés. 

– Néha bátortalanok voltak – mondta Bal Jószef – aztán pedig úgy beleélték magukat a szerepükbe, hogy volt néha egy kis csetepaté, sírás-rívás a színpadon. Nekik még nem olyan könnyű különbséget tenni a játék és valóság között – magyarázta a rendező, aki szerint a legnagyobb izgalmat, kihívást számára az jelentette, hogy sikerül-e olyan biztonságos üzemi hőfokra emelni a gyerekeket, hogy az működjön az előadásban is. Azt is elárulta: a musical szerzőjével, Dés Lászlóval különleges a kapcsolata, hiszen Kecskeméten másodikként az országban mutatták be a musicalt. Bal József számára hatalmas kihívást jelentett az egri előadás színpadra állítása is, hiszen a brutalitást a musicalben is meg kellett jeleníteni, de “kisimogatva”. Nem volt szándékom aktualizálni a musicalt, de nem lehet elhallgatni, hogy akárcsak a “Valahol Európában” napjainkban is a létért küzdenek az elesettek csak most más országokban – fogalmazott a rendező..

– A világ elől elvonultan élő Simon Péter karmester, akire rátörnek a csavargó és árva fiatalok az emberség, a művészet és a zene erejének megtestesítője – árulta el a karaktert megformáló színművész Baranyi Péter, aki számára ez egy jutalomszerep, mert nagy lelki mélységeket mutathat meg a nézőknek. A színész szerint a figura komoly pálforduláson, jellemfejlődésen megy át, mert a lelki válságtól és közömbösségtől eljut a felelősségvállalásig, és teljes szimbiózisba kerül a gyermekekkel. Mondhatni kölcsönösen mentik meg egymást – fogalmazott Baranyi Péter, aki arról is beszélt: Simon Péterhez, aki egy apostolszerű figura számos bibliai jelenet köthető a musicalben, ilyen például,  amikor  kenyeret oszt a gyerekeknek. Hozzátette: a zene is hatalmas szerepet kap, nemcsak azért mert musicalről van szó: hiszen amikor Simon Péter leül a sokáig érintetlen zongorához fontos kapcsolatot alakít a gyermekekkel „a zene az kell” kezdetű dal eléneklésekor.  

Hosszú Pétert a fiatalok bandavezérét Török-Ujhelyi Tamás színművész formálja meg, aki szerint karaterét a szükség választotta ki vezérszerepre, és állandó harcot vív Ficsurral.Kiegészülve Szeplőssel ők alkotják a “javítóintézetesek” táborát, tehát a háború árváival ellentétben nem tiszta jellemek, de hatalmas változáson mennek keresztül és jóvátételt keresnek Kuksiék felkarolásával - magyarázta Török-Ujhelyi Tamás, akinek karaktere is hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, megérinti az igaz szerelem Éva révén és felolvadva a közösségben, kialakul benne a felelősségérzet, és az öldöklés kegyetlen világában próbál pacifistaként jelen lenni.        

A Valahol Európában premierje november 15-én pénteken lesz a Gárdonyi Géza Színházban

Zenéjét Dés László szerezte, a dalszöveget Nemes István írta. A próbafolyamatról egy videó is megtekinthető a színház közösségi oldalán, a mű szinopszisa pedig az alábbiak:

„Elég, ha csak a mű születése óta eltelt 30 év körülöttünk történt és jelenleg is zajló tragédiáit nézzük. A második világháború végén játszódó történet mégsem elsősorban a háború borzalmairól szól, hanem arról, hogyan vív egymással a szükség és a belső lényünk, emberi mivoltunk, idegen szóval a Morál. E csatát mindannyian magunk vívjuk, annyiféle eredménnyel, ahányan vagyunk. Ez a történet nem olyan rózsaszínű, ahogy a szinopszisból gondolnánk, de nem tanulság nélküli. A bombázások folytán az Állami Javítóintézet is találatot kap. A túlélő és kiszabadult fiatalok csapatba

verődve próbálnak életben maradni a szétbombázott, kirabolt országban, viselve a rájuk akasztott billogot, amit nem ők választottak: Csavargók. Az őket bűnözőként üldöző honfitársaik mellett találkoznak egy Emberrel, aki elfogadja, befogadja és gondozza őket."