Páratlan ötletekkel népszerűsíti az olvasást az egri gyermekkönyvtáros

Luzsi Margó 1976 óta dolgozik könyvtárosként a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában, ahol 2008-tól osztályvezető.

– A kicsik olvasásra nevelésében, a mesék világának újrateremtésében országosan egyedülálló ötleteket valósított meg. Melyek ezek?

– Amikor ide kerültem a gyerekkönyvtárba, már akkor szerveztek gyerekeknek foglalkozásokat. Én is tartottam ilyeneket, de azt tapasztaltam, ezeket nagyon unják a résztvevők. Nem szeretem, ha a velem lévő fiatalok rosszul érzik magukat a bőrükben. Úgy döntöttem, egyszerűen csak mesélek nekik. Először az egész osztály tátott szájjal figyelt, s mindenki nagyon jól érezte magát. Ettől kezdve bármilyen témát kértek a tanítónők, azt mesékhez kapcsoltam, s történeteken keresztül ismertük meg a világot. Szeretném, hogy a körülöttem lévőknek megmaradjon a természetes kíváncsisága, mindehhez kiváló eszköz a mese, a könyv.

– Lassan már harmincöt esztendeje szervezi a Sátorfalva olvasó-közösségi tábort. Miről szól ez?

– Ezekben a táborokban nagyon figyelünk a gyerekekre, igyekszünk válaszolni a kérdéseikre. A tábor egyik legnagyobb erénye, hogy sokféle generáció van együtt, természetes módon tapasztalják meg a sátorfalvások az együttélés egészséges módját. A kicsik a nagyokra tekintenek, a nagyok segítik a kisebbeket. Sok az alkotótevékenység, a játék, a beszélgetés, rangja van minden feladatnak.

– A Manó Könyvek Kiadó Mesélj nekem! című sorozatának a szerkesztője is. Milyen könyvekből állította össze a köteteket?

– Azt tapasztaltam a munkám során, hogy a gyermekek igazából az egyes témák alapján keresik a polcokon a könyveket: például a sárkányosat, a bohócosat vagy éppenséggel a törpéset. Mindezen valós igények alapján állítottam össze végül a tizennyolc kötet témáját. A kicsik alapvető kíváncsisága egyébként nem módosul, hiszen általában ugyanazokat a témaköröket szeretik.

– A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, Egerben valósította meg Kelet-Közép-Európa egyedülálló meseprogramját, amelynek keretében a női fogvatartottaknak tart mesefoglalkozásokat, segítve ezzel is a társadalomba való visszahelyezkedésüket. Hogyan indult egyáltalán ez a program?

– Ez a projekt valójában már 2010 szeptembere óta zajlik, majd 2011 óta meseterápiás program lett az elnevezése. Az akkori intézetparancsnok, Juhász Attila azt szerette volna átemelni az egri börtönbe, amivel külföldi tanulmányútjain találkozott. Ez pedig arról szólt, hogy a fogva tartott apák CD-re olvasnak meséket a gyermekeiknek. Ezzel a cél nem volt más, mint hogy a gyermek s a szülő kapcsolata fogság idejére is megmaradjon. Egerben, az említetteket alapul vételével, az volt az elsődleges terv, hogy fogva tartott édesanyák karácsonyra CD-t készítsenek az otthon rájuk váró gyermekeiknek. Tulajdonképpen két hónap alatt alakítottam ki ezt a programot, erre az időre is azért volt szükség, hogy az anyukák személyre szabottan tudjanak választani mesét a saját csemetéiknek. Csaknem negyven, a büntetés-végrehajtási intézetben az ítéletét töltő asszony vett részt benne. Onnan indultunk eredetileg, hogy a résztvevőknek lényegében semmiféle népmeseismeretük nem volt. Egyetlen egyet sem tudtak felidézni korábbi életükből. A program segítségével azután megtanulhatták azt, hogyan lehet érthetően felolvasni egy-egy érdekes, izgalmas történetet, megismerhették továbbá a csend, a szünet, s a lassúság hatalmát is. Azt követően pedig már ők maguk kérték, hogy ez a program folytatódjon, ami szerencsére azóta is rendületlenül tart.

A könyvszeretetét erősíti továbbra is

Luzsi Margó népművelő-könyvtár szakon végzett Debrecenben, s utolsó évesként a gyakorlata egy részét az egri gyermekkönyvtárban töltötte. Abban az évben ment el egy kolléganője nyugdíjba, s az ő helyére került. Elmondása szerint valójában sosem tervezte, hogy könyvtáros lesz...

Amiket a gyermek-bibliotékában napjainkban végeznek, azok kipróbált programok. Negyedévente Diskurzus néven módszertani műhelyük van, ahová a megye könyvtárosai jönnek el, s kapnak gyakorlati segítséget. Az E’ mese-vár olvasás-népszerűsítő programot országos konferencián is bemutatták, már országszerte, s határon túl is alkalmazzák azt. Margó idén megy nyugdíjba, de tervei szerint folytatja a munkát. Nem szeretné feladni csoportjai egy részét, a börtönprogram is megmaradna. A tapasztalatait kötetben szeretné megosztani kollégáival, az érdeklődőkkel.