2024.05.05. 15:26
Hatvan éve érettségiztek a Dobóban, most újra összejöttek
Hatvan év után úja együtt volt a csapat.
Hatvan éves érettségi találkozót tartottak az egri Dobó István Gimnáziumban a napokban. Az iskola közösségi oldalán írt róla, illetve osztotta meg az egyik öregdiákjuk gondolatát, illetve néhány fotót.
– Közhely (pedig így volt): 1960 szeptemberében, elsősként, megilletődve léptük át az Állami Dobó István Gimnázium kapuját. Sokfelől érkeztünk, sokféle felkészültséggel, sokféle elképzeléssel a jövőt illetően. S ezelőtt 60 évvel, 1964 júniusában "érett" fővel léptünk ki az Alma Mater falai közül.
Hogy mit adott nekünk a Gimnázium? Nekem például sok mindent. A falak között eltöltött négy esztendő sokat alakított és formált rajtam. Ifjúságom jelentős, megalapozó évei voltak. Oly korban voltunk diákok, amikor még sok vonatkozásban érezhető volt, bár csillapuló mértékben az 50-es évek végének hatása az élet minden területén. Ennek ellenére az itt dolgozó pedagógusok sokféle formában törekedtek arra, hogy a diákokat megismertessék lehetőségeikkel.
Esetemben: abban az időben politechnikai képzés folyt az intézményben, de aki pedagógus pályára készült, leadhatta és felvehette a Pedagógiai alapismeretek tantárgyat. Így például negyedikes diákként elmélet pedagógiai órákat hallgattunk, hospitáltunk a Ráckapu téri iskolában és diákként egy órát is tarthattunk. Más, iskolaközi szakkört szervezett számunkra az akkori Pedagógiai Főiskola történelemből, ezen a Dobó-, a Gárdonyi- és a Szilágyi Gimnázium tanulói vettek részt. Tudomásom szerint még számtalan ismeretgyarapító szakkör indult érdeklődő fiatalok számára.
Jelentős volt és országos hírű az iskola sportélete. Nem voltam kiemelkedő képességű, de a második vonalban, a gimnázium kézilabda- és futballcsapatában szerepeltem.
Örök élményt jelentett, s itt alapozódott a természet iránti szeretetem, több ízben vettem részt a gimnázium Tarkői-kőfülke feltáró munkájában, amelyet a Nemzeti Múzeum két munkatársa irányításával szerveztek.
Folytathatnám: a sokszínű kulturális élet állomásainak felsorolásával, az iskolai színházlátogatásokkal (főként a Rossztemplomban, mert zömmel erre az időszakra esett az egri színház átépítése).
Összességében, visszatekintve az itt eltöltött időre, 60 év távlatából úgy gondolom, hogy a Dobó István Gimnázium a kor színvonalán messze fölülteljesítve biztosította a színvonalas diákéletet fiataljai számára és szellemi értékteremtő erejével lehetővé tette, hogy az innen kibocsátottak kellő megalapozottsággal fussák be életútjukat – írta.
Nézzétek meg a fotókat is az eseményről.