Egri párbaj után Gyula várát ostromolják majd a hagyományőrzők + videók

A hétvégén rendezték a Végvári Vigasságokat. Szombaton és vasárnap a Pavane zászlóforgatók vezetésével, zeneszóval, valamint puskák durrogása közepette járták be a belvárost a korabeli életet bemutató hagyományőrzők. Majd vonultak föl a várba, ahol egész nap letáboroztak, s bemutatták a végek életét, viseletét, gasztronómiáját, a gyerekek sokféle vásári játékot kipróbálhattak, már ha éppen nem fűzték őket rabláncra a török portyázók és nem adták el őket szolgának, janicsárnak. Rendeztek párbajokat is, amelyek végül addig fajultak, hogy „csak egy maradhatott”. Végül ez az egy a külföldi zsoldos csapat lett, amelynek tagjai kielégítő hadizsákmánnyal térhettek haza. Lehetséges azonban, hogy Gyulán majd ők húzzák a rövidebbet, mert hogy több csapatnak ott lesz jelenése az egri hadakozás után.

Asztalos Ákos, a Pattantyús Martalócok hadnagya szerint fárasztó, eseménydús hétvégén vannak túl, amelyen sokat lőttek, bemutatóztak, tetszett a látogatóknak. Ez volt idén a negyedik fellépésük, hétvégén ők is Gyulára mennek majd. Ő egyébként az egyik főszereplője volt a párbajnak török főemberként, mivel azonban a magyar hadnagyot orvul hátba támadta, "elvágott torokkal" végezte szombaton és vasárnap is. A 9-10 tagú csapat egyébként újabb produkción dolgozik, nagy igény van ugyanis a tábori kínvallatásra, kínzóeszközök bemutatására, tudtuk meg.

Kovács György, az egri vár vitéz hadnagya szerint a vigasságok mindhárom napja tökéletes volt, viszonylag sok látogatót fogadtak, a csapatok is elégedettek voltak, a látogatóktól is pozitív visszajelzéseket kaptak. Komolyabb sérülés nem történt, bár az utolsó napot ős se élte túl, köszönhetően a békésen fosztogatni vágyó zsoldosoknak. Gyulán az egri csapat is látható lesz, de augusztusban is lesz még programjuk.

Míg a török csapatok harcoltak, a Hungari Dzsebedzsi Egyesület sátrában nyugalom honolt, lehetett játszani, talizmánt készíteni, tulipánt hímezni. A kávézás hatósági engedély hiányában nem volt lehetséges, csak a fellépők kaphattak a keleti módon készült feketéből. Pap Gergely, az egyesület elnöke rövid történeti áttekintést adott a kávé ital megszületéséről, a kávéházi életről – amit a szultán néha betiltott, mert a munka rovására ment – s a nyugati, eszpresszó kávé és a keleti kávé közötti különbségről. Utóbbiak is megkóstolhatók egyébként kávézóláncokban is, van belőlük tejes, koffeinmentes és jellemzően sokféleképp ízesítik őket.

Kiszely Orsolya hímző népi iparművésztől, a Népművészet Ifjú Mesterétől a török tulipán mintáról tudtunk meg érdekességeket. A magyar népi hímzőkultúra jellegzetes megjelenései közé tartozik a tulipánforma. Hogy mikor került bele, nem lehet pontosan meghatározni, az viszont biztos, hogy az oszmánoknak nagy hatásuk volt ennek a motívumnak a megjelenésére. A reneszánsz korból eredő úri hímzésben is ott van már a tulipán. A hímzőműhelyekben dolgozó asszonyokat a gazdasszonyok kölcsön is adták, egy-egy jó hímző bejárta a Hódoltság területét. Mintákon, példakendőkön is terjedtek a motívumok, így aztán a közemberek feleségei is eltanulták, maguk ízléséhez, tudásához alakították őket, a tulipánokat is. Kiszely Orsolya szerint az oszmán hímzéskultúra motívumszerkezete, színvilága meghatározó volt a magyarban. A mostani nagy hímző területek közül a dél-alföldiekre, a rábaközi gyapjúhímzésre is hatással volt, de az erdélyi mintakincsben is markánsan megjelenik.