Értékesek az Abasáron feltárt sírkövek

Lővei Pál művészettörténész, műemlékvédelmi szakértő az abasári sírkövekről beszélt a Magyarságkutató Intézetben rendezett, abasári ásatásokról szóló konferencián. Mint mondta, hatot találtak eddig, mindegyiket a környéken található kövekből faragták, egy közülük élszedett, két kereszt díszítésű, három pedig címeres, heraldikus faragványt tartalmaz, utóbbiak közül egyiken felirat is van. Az élszedéses sírkő a plébániatemplom mellett található, sokadlagos felhasználásban, ilyenből található Egerben is feliratos és sima változatban is. Az országban sokfelé találtak hasonlókat, jellemzően a környező kőanyagból faragva. Ez az 1200-as években készülhetett, hasonlókat az 1200-as évek második feléig használtak. A keresztes sírkövek még az 1972-es ásatáskor kerültek elő, Nagy Árpád a sekrestye padozatában bukkant rájuk. Az egyik halmon álló keresztet ábrázol, s már van kerete, ami a XIV. század elejétől kezdve jellemző, de a XIII. század utolsó negyedében is felbukkantak már. A másik keresztes sírkő évtizedekkel későbbi, a XIV. század közepére keltezhető, gótikus, liliomos végződésű keresztet ábrázol. Ehhez hasonlóból több is található Kassán, a dóm alapozásába beépítve.

Lővei Pál a 2020-as években előkerült heraldikus díszítésű sírkövekről elmondta, kettő a templom tengelyében volt, a főoltár lépcsője előtt helyezték el őket, ezek a XIV. század közepéből származhatnak. Klasszikus pajzsot, sisakot, sisakdíszt ábrázolnak, üres pajzzsal, egyszerű sisakkal, sisaktakaró nélkül, valamint látható rajtuk egy hosszú nyakon ülő sasfej, széttárt szárnyakkal. Ebben a korban nem ez volt a jellemző az országban, egyidejű arisztokratáknak heraldikus dísz nélkül is megfelelő volt a kő, csak felirattal ékesítve. Lassan jelentek meg a heraldikus ábrák, felvagdosták a sisaktakaró szegélyeit, majd ezek indává, növényi motívumokká váltak a XV. század elejére, végül az egész sírkőt betöltő díszítések alakult ki.

A művészettörténész szerint 2020-ban először került elő a hatodik sírkő, amely feliratot is hordoz. Ezen kívül a címerben ábrázolást mutat a pajzs: három pólyát, fölötte koronából kinövő sast. A sisak tollából szintén kinő a sas, van sisaktakaró is, kicsit fel is van szabdalva. A felirat nehezen vehető ki, hiszen a síremlék olyan anyagból készült, ami finom faragásra alkalmatlan. A kő a főoltár oldalából került elő, nem koptatták lábak, de megviselt állapotban volt. A rajta szereplő véset szerint 1390-ben készült a kő, névként Visontai János mester és Mihály és János neve szerepel, latin változatban. A magyar szó, szószerkezet ritka volt akkoriban, de az abasári sírkő tartalmaz ilyet, néhány más kortárs kővel együtt.

Lővei Pál felidézte, I. Károly király 1323/1324-ben kimondta, hogy a sári Szűz Mária monostor az Abákat illeti, ezért Csobánkai Péter Páltól elkobozta és Kompolt fia Pál fia Imrének adományozta. Az ő fia volt Visontai János mester, aki ismert a forrásokból, bár 1362 után nem fordul elő, ugyanakkor az ő fia megérte a XV. századot, így elképzelhető János 1390-es halála. Ugyanakkor az évszám jelezhette a faragás időpontját is. A másik két sírkő egyike alatt feltételezhetően Kompolt fia Pál fia Imre lehet, aki megkapta a monostort, a másikra nincs feltételezése. Lővei Pál szerint lehet akár apa, testvér, más családtag is, aki ott nyugodott, de a Visontai János mester neve mellett szereplő Mihály és János nem szerepelnek a genealógiában, így lehetnek kiskorúként elhunyt gyerekek is, ami nem számítana ritkaságnak.

Lővei szerint a megtalált sírkövek megtöbbszörözték az eddig ismert, Aba nemzetséghez kapcsolódó középkori sírköveket. Eddig Gagyi Péter fia Lászlóét ismerték (Felsőgagy), Solymosi Domonkosét (Gyöngyössolymos), illetve Sirokai László egri segédpüspökét (Siroka). A címerpajzsok különböznek, ahogy a pecsétek ábrái is mások nemzetségenként az udvari címviselésből adódóan. A Visontai család címerét, pecsétjét nem ismerték, a pólyával és sassal kombinált ábra a nemzetségen belül eddig ismeretlen. Lővei szerint a legnevezetesebb Aba-nemzetségbeli sírkő Kisnánán Nánai Kompolti László pohárnokmesteré. A pajzsa nem került elő, az elveszett felső részén koronában lévő sas viszont igen. Több más címeres emléke van Kompolti Jánosnak, akinek címerpajzsa koronában lévő sassal, sast ábrázoló sisakdísz is ismert. Kompolti János leányának Zsuzsannának is azonosították a sírkövét, a lány gyerekkorában elhunyt. Lővei hozzátette, Kisnánán figurális (emberalakos), keretezetlen formához tartozó sírkövek is előbukkantak, amelyek a XIII. századra keltezhetők. A kövek alapján az elhunytak az elithez tartoztak, a Kompolti család korai sírkövei lehetnek.

Lővei Pál elmondta, érdemes vizsgálni a templom körüli temetőket, amelyek az országban sokfelé megtalálhatók. A kövek legtöbbször ábra nélküliek, máshol egyszerű kereszt vésettel ellátottak, a Felvidéken több ilyet ástak ki, jellemzően XI.-XIV. század közöttiek. Abasáron az épületeken kívüli temetőben más jellegű, de rendesen megfaragott, több darabból összeállított kőegyüttesre is bukkantak, ennek legközelebbi párhuzama Egerben, de épületen belül ismert. Lővei Pál szerint érdemes foglalkozni a templom körüli sírkövekkel is.